A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Csalog József: A betemetett vermekbe való temetkezések kérdése

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (MFMÉ) 1968 A BETEMETETT VERMEKBE VALÓ TEMETKEZÉSEK KÉRDÉSE Egyre gyakrabban hallunk és olvasunk arról, hogy az őskor egyik „horizontját" az jellemzi, hogy az akkori lakosság halottjait a lakótelepeken, és nem külön erre a célra használt helyen temette el. E nézet hirdetői arra hivatkoznak elsősorban, hogy az egykori temetkezésről tanúskodó emberi csontvázak szemetet, törmeléket tartalmazó „hulladékgödrökből" kerülnek elő az „ásatások" során. Eltekintve a kérdés érdemi részétől, bevezetőben az idézőjelbe tett szavakkal kell foglalkoznom. Tapasztalataim szerint ezek ugyanis igen sok félreértésre adnak alkalmat, s még zavarosabbá teszik a képet, ha netalán hagyományossá válnak és „hulladékgödör" lesz belőlük. A horizont szó használata ebben az esetben teljesen indokolatlan. A „horizont" látóhatárt jelent s ennél fogva a vízszintes síkban megfigyelhető terület nagyságára vonatkozik. Állítólag időhöz kapcsolható jelenségről lévén szó, ebben az esetben nyilván függőleges irányban történő tagolásra kell gondolnunk. A bonyolult kifejezéseket azonban azért is kerülnünk kell, mert ezen az úton haladva könnyen azt a látszatot keltjük, hogy közönséges halandó részére megfoghatatlan megállapításokkal ködösítünk. - Mennyivel egyszerűbb és érthetőbb az „időszak" kifejezés használata! (Az ilyen időszak létezését természetesen részletesen meg kell indokolnunk.) A „hulladékgödör, Abfallgrube" régi, örökségként ránkmaradt kifejezés. Értelme csak annyi, hogy bizonyos földbe ásott gödrökben a mai régész törmeléket, szemetet, több-kevesebb cseréptöredéket, néha majdnem ép, vagy összeállítható edényeket talál. Ilyenekből kerülnek ki a kérdéses csontvázak is, de a régebbi és részben a mai ásatások feljegyzéseiből rendesen semmit sem tudunk meg arra vonatkozóan, mit tett az ásató a betemetés körülményeinek tisztázása érdekében, mik a konkrét megfigyelései, illetve feltételezései. A hulladékgödör elnevezés helytelensége egyetlen tény alapján sem vitás. Újkőkori lakótelepeinken nem működött semmilyen köztisztasági hivatal, nem ismertek a szemét tárolására vonatkozó szabályrendeletet. Tény ezzel szemben, hogy az ásatások során megfelelő módszerek alkalmazásával számos esetben sikerült kimutatni, hogy melyik gödör volt eredetileg termények tárolására használt verem, hízlalogödör, munkagödör, vagy éppenséggel halfüstölő földbe ásott része.

1 Ugyanígy megállapítható az is, hogy a bizonyos körülmények folytán feleslegessé vált gödröket természeti erők temették-e be, szándékosan húz1 Szegvár-tűzkövesi ásatásaim során a következőkben leírt módszer alkalmazásával 30-nál több, különböző rendeltetésű gödröt sikerült feltárnom. Az eddigi részpublikációk helyett az összefoglaló feldolgozás befejezés előtt van. 21