A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Dömötör János: A Plohn-gyűjtemény

A Nemzeti Múzeum főigazgatója ismét kiadja véleményezésre a kérelmet a Néprajzi Múzeumnak és ott szó szerint megismétlik az 1923-as véleményt. Ez alkalommal is csak üzleti célt lát a Néprajzi Múzeum igazgatója az akcióban, sőt olyan különös megállapítást is tesz, hogy „jolélekkel állíthatom, hogy ilyen óriás tömegű (3000 kép) komoly néprajzi értékű felvételt Vásárhelyről lehetetlenség kiállítani, hacsak a képek jórésze nem arckép felvétel". Végül is azt javasolja az állami támogatást illető elutasítással egyidejűleg, hogy „amenynyiben érdemes, váltsa meg a lemezeket Hódmezővásárhely város a maga költségén".

25 Az Alföldi Bizottság és a két professzori vélemény ellenére sem következik a felvételek sorsában kedvező változás. Csak annyi történik, hogy a Néprajzi Múzeum javaslata alapján-e, vagy más indítékból, ma már nem dönthető el, de tény, hogy 1929. május 13-án 193 db felvételért 259 pengő 50 fillért fizet ki Hódmezővásárhely város Plohn Józsefnek.

26 A saját költségen elkészült első sorozatot Móra Ferenc, mint a szegedi múzeum igazgatója, melegen ajánlja az intézményeknek.

27 Ugyancsak kedvező véleményt mond a sorozatról a szegedi Egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, Kogutowicz Károly is.

28 Az elkészült sorozatból 1 példányt megvásárolt a szegedi múzeum is. A ma is meglevő, 125 képet tartalmazó album teljesen azonos az első sorozat korábban már részletesen felsorolt fotóival. Közben az Új paraszt című, Számadó Ernő főszerkesztésében megjelenő havi folyóirat 1933. január 1-i, első évfolyam első számának belső címoldalán egész oldalas hirdetés jelenik meg, mely mind a hat sorozat rövid tartalmát felsorolja, és egyben közli, hogy a lapban közölt vásárhelyi hímzett suba, és Itatás с fotók is a gyűjteményből valók. Érdekes, hogy az ismertető, mely nyilván reklámnak volt szánva, egyetlen szóval sem utal arra, hogy kinek mennyiért rendelhető meg a képgyűjtemény. Legközelebbi iratként 1934-ben az időközben a Nemzeti Múzeum éléről a vallás- és közoktatásügyi miniszteri székbe került Hóman Bálinthoz írt újabb kérvénnyel találkozunk.

29 Azután ajánlás Baktay Ervintől, a Földgömb akkori szerkesztőjétől.

30 Mindhiába, egyetlen vásárlásként 25 db fényképet a hódmezővásárhelyi múzeum vesz meg.

31 A harmincas évek végén már csak a beteg és kedvét vesztett Plohn József inzulin kiutalás iránti kérvényével találkozunk a városi irattárban.

32 Ez időben már egyáltalán nem foglalkozik a fényképek kiadásának, sokszorosításának zátonyra futott gondolatával. 1944-ben elhurcolják Hódmezővásárhelyről és pontosan meg nem állapítható időben, egyik ausztriai deportáló táborban hal meg. Bekötött naplójának egyik oldala, hátsó címfelirata a „Képek a nagymagyar alföldi népéletből с munkából bevett összegek" feliratot tartalmazza benne összesen tíz tétel. Az első az Érdekes Újság tiszteletdíja, egy tétel Kruzslicz Károly vásárlása, egy tétel a szegedi múzeum teljes sorozatának ellenértéke, három tétel a Népjóléti Minisztérium által „cserepes képekért" kifizetett ösz25 Néprajzi Múzeum irattár 21/1928. 26 Városi Levéltár 8462/1929. t. ü. 27 Városi Múzeum, Szeged 149/1930. 28 Szegedi Tudományegyetem Földrajzi Intézete. 42/1932. sz. 29 Tornyai János Múzeum, Plohn levelezése 8. 30 Tornyai János Múzeum, Plohn iratok IV. 31 Városi Levéltár 7540/1939. 32 Városi Levéltár 5914/1937, 11167/1937. 178