A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Dömötör János: A Plohn-gyűjtemény

Plohn Illést azonban a tanács Kossuth arcképével kapcsolatos mellőzése nem kedvetleníti el és 1882-ben újabb ajánlatot tesz. Ez alkalommal az összes törvényhatósági bizottsági tagok és a városi tisztikar arcképeinek elkészítésére.

5 A közgyűlés ezt a javaslatot sem fogadja kedvezően, hanem napirendre tér felette. A várossal azonban továbbra is tartja kapcsolatát és 1887-ben a kis tiszai zsilip összeomlásáról és az ottani védelmi munkálatokról készült 2 db fényképet ajánl fel, melyet elfogad és 5 Ft-tal honorál a városi tanács.

6 A 90-es években már kevesebbszer találkozunk Plohn Illés nevével a városi iratok között, és egyre inkább fia Plohn József veszi át katonai szolgálatból való elbocsátása után a műterem vezetését. A közöny úgy látszik lassan engedett, mert 1900-ban nagy 4,5 m hosszú 30 cm széles portálé építése iránt terjeszt elő kérelmet a Plohn cég.

8 Ez időben már nem találkozunk a korábbihoz hasonló (törvényhatósági bizottsági tagság lefényképezése stb.) vállalkozásokkal Plohnék részéről, csak kisebb-nagyobb peres és végrehajtási ügyekkel, melyek most már kizárólag a műteremvezetést átvett Plohn Józsefet érintik.

9 Az eltelt idő azonban mégis rendkívüli jelentős Plohn József tevékenységében, éppen vizsgálódásunk tárgya a gyűjtemény kialakulása miatt. Ebben az időben találkozik ugyanis Plohn József Tornyai Jánossal és Kiss Lajossal. Ők adnak indítást a néprajzi fényképezés számára. Az ő lelkesedésük, a népművészet szépsége iránti szeretetük és gyűjtőszenvedélyük, mely a vásárhelyi múzeum alapítását is eredményezi,

10 hat a fiatal fényképészre. Ez a kiinduló pontja annak a széles körű munkának, melynek eredményeként a megközelítően 3000 db-os lemezgyűjtemény létrejön. Néprajzi, népművészeti felvételek készítésére Tornyai és Kiss Lajos nemcsak Plohn Józsefet biztatják ebben az időben, hanem Balogh Tamás fényképészt is. Balogh Tamás is készít ilyen felvételeket, az általa készített felvételek mennyisége azonban meg sem közelíti a Plohn József által készített fotók bőségét.

11 Igaz ugyan, hogy Plohn József az első kollekció nyomtatott ismertetőjében arról ír, hogy 1885-től 1922-ig készültek a felvételek, mégis megállapítható (részben évszámos jelzés, részben helyszín azonosítás alapján) hogy a felvételek döntő többsége a századforduló idejére esik. A túlnyomó részt nagyméretű, 18x24 cm-es lemezek néprajzi felvételekre való felhasználása, igen komoly befektetést jelentett Plohn József számára, aki sohasem volt jómódú, vagyonos ember. Mindig szerényen élt és jövedelmének e szerénység mellett „megtakarítható" részét fektette a lemezekbe, és bizonyos hadikölcsönökbe. Anyagi helyzetükre jellemző, hogy özv. Plohn Illésné 1921-ben városi segélyért folyamodik és az ellátatlanok közé való felvételét kéri a városi tanácstól.

12 További adat Plohn József vagyoni helyzetére és jövedelmére az, hogy a tengeri kígyó hoszszúságúra nyúló végül mégis megoldatlan hadikölcsön valorizációs ügyben kiállított hatósági bizonyítvány szerint havi jövedelme 60-80 pengőt tett ki.

13 5 Városi Levéltár 4660/1882. 6 Városi Levéltár 13054/1887. 7 Városi Levéltár 774/1891. 8 Városi Levéltár 6764/1900. 1955/1901. 9 Városi Levéltár 3271/1950. 1658/1908. 11539/1909. 10 Kiss Lajos Emlékezések a hódmezővásárhelyi múzeum alapításáról (Bp. év nélkül). 11 Balogh Tamás felvételeiből özvegyétől történt megvásárlás útján 145 db a Tornyai János Múzeum gyűjteményébe került. 113/1965. 12 Városi Levéltár 17/1914/1921. t. ü. 13 Városi Levéltár 10761/1940. 168