A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Balla Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe

Vedritz György szomszédságában találjuk a Vastag-okat (a neves Vastagh festőcsalád őseit), akikkel való jószomszédi, baráti kapcsolata a későbbi hites földmérő Vedres Istvánnak - köztudomású volt. Feltűnő térképünkön a Sándor révétől kiinduló, a Minoriták temploma mellett húzódó „Víz állásos Nagy Fenék" (a térkép rajzolója minden bizonnyal maga Ballá Antal általában felváltva alkalmazza helyneveinél a magyar és latin nyelvet), mely megfelelne a múlt században még meglevő a Hangász utca (ma Bihari utca környéke) táján elterülő ún. Cigány-tankának, s a nagy árvíz után tűnt el. Egyike volt annak a sok tankának, „városközi pocsolyának" Alsóvároson „csöpörkének" nevezett (a térképeken latinosan lacuna-nak jelzett) mocsaraknak (s az egész város területén ez volt a legnagyobb), melyek foltossá tették a város térképét, s melyeknek nyomai még mai nap is föllelhetők. (Töltésút vezetett rajta keresztül.) A városrész északi határán megtaláljuk „Dugonits erdejé"-t s a „Kereszt töltést", mely a gyevi (Algyő felé vezető) töltésutat szeli derékba. Előbbi megfelel a sokat emlegetett, az első világháború idején kipusztított (manapság újra fejlődő) Makkos-erdőnek. A Kereszt töltés pedig pontosan megfelel a mai körtöltés helyének s irányának. Ezekről már a kortárs, Dugonics András is említést tesz „Ulissesnek történetei" (Pest, 1780) c. munkájában, öccséhez, Dugonics Ádámhoz címzett előszavában: „. . . Fen-marad örök neve (t. i. Dugonics édesapjának, az erdő ültettetőjének) azon hatalmas Töltésekben, mellyeket a' Tiszának özöne ellen vagy újra csináltatott, vagy a' Gyevi szorongatásoknak ellenében meg-jobbíttatott. . . Fen marad emlékezete azon Fűz-erdőben is, mellyet a' Szilléren innét a' Városnak mind díszszére, mind hasznára ültettetett; mellyen is, midőn velem gyakorta sétálgatott, Katónak azon szavaival élt: multae etiam istarum arborum mea manu sunt satae . . ." Megleljük a Szent György templom mellett az Etelka írójának szülőházát s vele átellenben két iskola bejegyzését. A térkép másolati példányának segítségével sikerült megállapítanunk, hogy az egyik magyar, a másik német nyelvű iskola, „schola germ"(anica) és „schola hung"(arica). Mit ír ezekről Dugonics? ,,. . . Fen fogja tartani nevét a' Palánkbéli, de főképpen a' Fölső-Városi Piaristáknak gyönyörűen fel-épült házok is, mellyeket (kivált képpen a Fölső Városinak éppen ellenében lakván) a' Nemes Város bő-kezű költségével ugyan, de egy-szer 's mind az ő fáradhatatlan ösztönével. . . mind elsőben fel-építtetett. . ." Minden bizonnyal a piaristák kezelésében állhatott ez a két iskola, Felsővároson. Föltünteti a térkép az egykori temetők helyét (Coemeterium). így a régi Szent György templom körül, a mostani Csillag tér környékén, s Felsőváros határterületén, a „Lacuna Agyagos völgy"-el jelzett (a mai Vöröskereszt tó táján) helyen. Jelzi a térképlap a szárazmalmokat (lásd a mellékelt lajstrom szerint). Mint érdekesség, megemlítjük, hogy az 1719-es adókivetési összeírás szerint csupán 3 malom működött Felsőváros területén. Érdekességként említhetjük, sikerült meglelnünk a Sóházak közelében, 687. számú telken a neves kórházalapító, Posonyi Ignác 3 épületből álló lakóházát is. A Dugonics család anyagi viszonyait is részletesen ismerteti térképünk. Ezek után nézzük a térkép bejegyzéseit: 123