A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Kralovánszky Alán: A székesfehérvári királyi bazilika alapításának kérdéséhez

A SZÉKESFEHÉRVÁRI KIRÁLYI BAZILIKA ALAPÍTÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ Mint ismeretes, a fehérvári királyi bazilika, s egyben a funkcionálisan hozzátartozó prépostság pontos alapítási évét nem ismerjük. A történészek

1 és a művészettörténészek

2 szerint az erdélyi Gyula, illetve Keán, adott esetben mindkettő, leverése után került sor a bazilika alapítására és felépítésére. Mivel a középkori forrásokban Gyula és Keán nevét felváltva, néha a kronológiai sorrendet felcserélve említik és mert Keán neve többször szerepel Gyula szereplésével szemben, ezért kutatóink arra gondoltak, hogy a Keán elleni hadjárat és e hadjáratból szerzett kincsek képezték a bazilika alapításának és felépítésének anyagi bázisát. Ennek értelmében Gyula, illetve Keán legyőzését alapul véve határozták meg a kérdéses időpontot. Mivel Gyula elleni hadjárat krónikáink szerint 1002-ben volt, Henszlmantól Dercsényiig (1943-as monográfia) 1003—1004-re mondják az alapítás és az építés kérdésének időpontját. Újabban módosult a vélemény, mert Győrffy György

3 kimutatta, hogy a krónikák Keán-ja a bulgár cárral azonos, akit István király 1015-ben győzött le. Ennek alapján Fitz Jenő

4

, Dercsényi Dezső

5

, Fügedi Erik

6 stb., valamint magam is, 1016-ra állapítottuk meg az építkezés elkezdését.

7 Én azonban módosítom véleményemet forráskritikai kutatásaim alapján, mivel e kérdésben csak az írásos forrásokból kiindulva lehet eredményt elérni: 1. írásos forrásaink minden esetben egyértelműen István nevéhez fűzik a bazilika alapítását és eddig egyetlen egy adattal sem rendelkezünk, amely szerint korábbi lenne a bazilika. Tehát 997 és 1038 közötti időszak jöhet számításba. 2. Egyetlen egy adat sem említi, hogy a Gyula, illetve Keán feletti győzelemből származó kincsekből alapította István a bazilikát. Csupán annyit mondanak, hogy: „nem mulasztotta el, hogy ennek kincséből a boldogságos Szűz fehérvéri templomát ne javadalmazza, amelyet, mint mondják, maga alapított",

8 illetve: „Ebből a sokféle kincsből dússá tette a maga alapította fehérvári bazilikát".

9 1 Pauler, Gy.: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. 1 (1893) 74; Hóman, В.: Magyar történet. 1 (1935) 179. Henszlmann, L: A székesfehérvári ásatások eredménye. 1864. 2 Divald, K.: Magyarország művészeti emlékei. 1927 26; Dercsényi, D.: A székesfehérvári királyi bazilika. 1943 21—23. 3 Győrffy, Gy.: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. szd-i birtokösszeíró levele. MTA II. Osztályának Közleményei. 1952. 4 Fitz, J.: Székesfehérvár. 1957 7. 5 Dercsényi, D.: Lektori vélemény Fitz Jenő könyvéhez. 1. 4. jegyz. 6 Fügedi, E.: Fehérvár alaprajza és a római polgárság kezdetei Magyarországon. Fejér megyei Szemle 2 (1965). 7 Kralovánszky, A.: A székesfehérvári középkori bazilika. Székesfehérvár, 1966. 6. 8 „Quo devicto de ipsius thesauro Beatae Virginis ecclesiam de Alba dicare non omisit, quam fundasse perhibetur." Simonis de Keza Gesta Hungarorum. Scriptores Rerum Hungaricarum (továbbiakban: SSRH) 1 (1937) 172. 9 „Ex hac itaque gasa multiplici sanctus rex Stephanus plurimum locupletatus Albensem basilicam, quam ipse fundaverat..." Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. SSRH 1 (1937) 316. 121