A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Balahuri Eduárd: A medvegyivcei bronzlelet

edények gyakoriak a többi felsó'szőcsi emlékekben.

11 Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a bronzlelet a felsó'szó'csi kultúrkörhöz tartozik. Ami pedig a korát illeti, figyelembe kell vennünk a közeli és távoli analógiákat, úgyszintén a cserépanyagot, amit a medvegyivcei településen találtunk. Ez kifejezetten felsőszőcsi jellegű, és ennek alapján a bronzkor legvégső szakaszához és a vaskor elejéhez sorolhatjuk (BD—HA^. A leletekből következtethetünk a medvegyivcei település lakóinak gazdasági életére is. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Lótenyésztésről tanúskodnak az itt talált lószerszámok. Fejlett volt az agyag, a csont és a kő megmunkálása. Ismerték és magas fokon állt a fém megmunkálása. Erről tanúskodnak a bronzlelet tárgyai. Ha a tárgyaknak a jellegét nézzük, akkor szembe tűnik az Ара-garai fémművesség körhöz való tartozásuk.

12 Ez a kör nemcsak a helyi bronzszükségletet fedezte, amit szemmel láthatólag bizonyít az igen sok kárpátaljai bronzlelet, hanem a szomszéd törzsek szükségleteit is, Kárpátaljától keletre. Ennek a fémművességi körnek a felvirágzása a késői bronzkorra esik (Reineke szerint: B. D).

13 Nem véletlen, hogy ehhez a korhoz tartozik a legtöbb bronzlelet Kárpátalja területén. Mivel lehet megmagyarázni e kincsek halmozódását és elrejtését? Nem mással, mint a társadalmi rétegződéssel és a felső rétegek folyamatban levő kiválasztódásával. Ungvár (Uzshorod) Eduard Balahuri 11 Kalicz N. A későbronzkori felsőszőcsi csoport leletei és kronológiai helyzete, Arch. Ért. 1960. 3. 12 Bóna I. A korai és középső bronzkor története Magyarországon és a Kárpát-medencében. Régészeti dolg. 13. 1960, 59—60. 13 Kemenczei T. A pilinyi kultúra tagolása Arch. Ért. 1965. 22—23. 82