A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Balahuri Eduárd: A medvegyivcei bronzlelet

súlyú, nagy gonddal készített, zöld patinával bevont tárgy. Hasonló típusú függők a késő-bronzkori leletekből ismeretesek. (Poságá, Miora, Erdély és Szlovákia területéről).

4 A többi tárgyak a medvegyivcei leletben kizárólag karperecek és egyéb ékszerek. A karperecek átmérője és súlyuk 9,1 cm, 445 g. ; 9,1 cm, 380 g. ; 8,9 cm, 275 g. : 7,9 cm 192 g.; 7,5 cm, 191 g.; 7,4 cm, 150 g.) Ez a karperec típus (5, 13 ábrák) igen elterjedt Közép-Európában, a középső-bronzkori leletekben,

5 de nem olyan mértékben, mint a késő-bronzkorban.

6 A medvegyivcei lelet következő csoportjához tartozik a függők két típusa. Az első típushoz spirálisan tekert, fűzfalevélhez hasonló függő tartozik (9. ábra). Hasonló függők Közép- és Kelet-Európa középső-bronzkori leleteiből ismeretesek.

7 A második típusú öt függő közül a leletben csak egy volt ép, a többi négy töredék ; ezek pápaszemes, spirális függő néven ismeretesek (10, 14. ábra). Ez a típus nagyon elterjedt az egész bronzkor, sőt a vaskorszak idején is. A lelet fontos darabjai közé tartozik a díszített öv (1, 12. ábra) és diadém (4. ábra). Az öv hossza 50 cm, szélessége 10,7 cm, vastagsága 2 mm, súlya 205 g. Hozzá tartozik egy horgas csat (6. ábra). Az öv közepén koncentrikus minta van, a peremén pedig rovátkás. Mindezt zöld patina fedi. Művészi kidolgozásával tűnik ki a leletből az 5,5 cm széles, 2 mm vastagságú diadém, melynek hosszát, sajnos, nem lehetett megállapítani, mivel csak öt töredéket találtunk. Külső oldalán szintén rovátkás minta van, ami girlandokat alkot. A szélein mákszemnyi kidomborodások vannak. A diadém szintén zöld patinával van bevonva. Hasonló övek és diadémok eléggé elterjedtek a Kárpátmedencében és a halomsíros kultúra előrenyomulásával függhetnek össze. Kárpátalján 10 leletből ismeretesek a bronzövek. Nincs kizárva, hogy a halomsíros övtípust vehette át a Felső-Tisza vidéki Ара-garai fémművességi kör és azt helyi jellegű mintákkal, többek közt felsőszőcsi kerámia díszítés motívumokkal módosította. Ami a diadémot illeti, ez az első példány Kárpátalján. Távoli analógiát a Közép-Duna medencében találhattunk, szintén a halomsíros kultúra területéről. Bóna István szerint az ilyen jellegű diadém a Duna—Tisza medencében a Földközi-tenger mellől került a középső bronzkorszakban, és itt helyi jelleget öltött.

8 Hasonló az ornamentikája a csabrendeki halomsíros diadémnak, mit Bóna István a késő-bronzkorba helyez.

9 A medvegyivcei lelethez még 6 vékony bronz szalagtöredék tartozik, melyek spirális kartekercs darabjai voltak (15. ábra). Ezek a tekercsek már az unetici leletekben is feltűntek,

10 de nagyon elterjedtek a késő-bronzkorban, a Kárpát-Duna medencében. A lelethez tartozik több ismeretlen rendeltetésű tárgy is (8. ábra). Említettük, hogy a bronzlelet egy fazékban volt elhelyezve, de az edény nagyobb része elkallódott, így csak töredékes képet alkothattunk formájáról. Ez egy széles öblű, széles peremű fazék lehetett, amelyhez hasonlót gyakran találunk a felsőszőcsi típusú díszített kerámiával Csépán, Gyakovón, a vinohradovói kerületben. Hasonló 4 U. o. 4, 6, 8 ábra; Právek Ceskoslovenska. Praha, 1960. 241. 5 Reineke, P. Tanulmányok a magyarországi bronzkor chronológiajáról, Arch. Ért. 1899, 239. 6 Можолич, А., Аружные новозогные наклагки позднебронзовой эпохи. AAA. 1956. 9. Рис. 1. 5-14. 7 Pravëk i. m. 30 tábla. 8 Bóna I. Bronzkori övkapcsok és diadémák. Arch. Ért. 1959. 9 U. o. 56. 10 Tihelka, K. Moravske unëticke pohrebistë, P. A. XL IV—2, 1953. 19. 80