A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Czeglédy Ilona: Várásatási tapasztalatok (Siklós, Diósgyőr). Elvi és módszertani kérdések

Az épületmaradványok között kutattak is, főleg kincskeresés szándékával. A romokközül gyakran művészeti értéket képviselő darabok is kerültek elő; néha faragott kövek, ötvösművek. Ezeket a tárgyakat múzeumok vagy magángyűjtők szerezték meg. A diósgyőri vár romjai közül került ki pl. az azóta is „diósgyőri Madonna" néven ismert renaissance márványoltár. Ugyancsak innen került el egy ékszeres ládika egy bécsi gyűjteménybe.

3 1881-ben alakult meg a Műemlékek Országos Bizottsága (MOB), a műemlékek hivatalos gazdája. 1934—36-ban a MOB támogatásával a diósgyőri várban megindult egy tudományos igénnyel fellépő feltárás. Ez a munka már közvetítő láncszem a múltban csak illúzókat kergető szemléletmód és a múlt értékeit a jelen számára átmenteni kívánó törekvések között. Diósgyőrben a helyi erdészet kezdeményezésére két erdőmérnök vezette a munkát, pontos műszaki felméréseket végeztek, ásatási naplót vezettek. Céljuk az volt, hogy a „libalegelő képét mutató rom"-ban felderítsék a vár alaprajzi rendszerét. Nagymennyiségű földet hordtak le a dombról. Az előkerült falak rossz állapotban voltak, de konzerválásukra akkor — pénz híján — nem kerülhetett sor. 1952-ben az Erdészet, mint „hasznot nem hajtó tárgy"-at, a várat leírta leltárából. Ekkor a Város és a MOB vette pártfogásába és végre elkezdődhetett az „állagmegóvás"; az életveszélyesen megbomlott falak eltávolítása, biztosítása. Az anyagi fedezet kezdetben mindössze 15 000 Ft volt. Ma 10 millió Ft és 12 esztendő áll a diósgyőri helyreállítás mögött! (Ebből földmunkára, régészeti munkára mintegy két milliót fordítottak.) Kétségtelen, hogy sok időben tellett, amíg a 15 000 Ft-os városi támogatás évi 300 000 Ft-ra nőtt. Az OMF ma évi 2 millió Ft-ot fordít a vár helyreállítására, saját kezelésben végzi a kutatást, tervezést s a munkák kivitelezését is. A legelső helyreállítási tervekben felmerült a vár szállodává alakításának vagy múzeummá történő kiépítésének gondolata. Feltárni valamit, tudományos kutatás nélkül is lehet, de az akkor nem léphet fel a helyreállítás a történelmi hitelesség igényével. Diósgyőrben olyanok voltak az igények, hogy tudományos, alapon álló hiteles adatokra támaszkodó feltárásra van szükség, és irányt szabjon a sokat vitatott, nagyon is fokról-fokra haladó konzerválási munkának. Közben az anyagi és kapacitásbeli lehetőségek is fejlődtek, így mód nyílt a szükséges feltárási munkák elvégzésére. Már 1955-től folytak kisebb-nagyobb régészeti megfigyelések a várban, de egyelőre mindig csak az éppen a soronlévő épületrész közvetlen környékén, a helyreállítás pillanatnyi igényeihez szabva. Csak 1962-ben kezdődhetett el olyan feltárás, amely célul tűzte a vár történeti előzményeinek kutatását is. 1963—65-ben már teljes feltárást végezhettünk a belső várapalotában és a külsővárban. Néhány ponton a vizesárkot is átvágtuk. Baranya megye egyik legjelentősebb műemléke a siklósi vár. 1936-ig a Benyovszky család lakta, 1944-ben tiszti üdülővé akarták alakítani, de a munkálatok a háború miatt — az épület szerencséjére — abbamaradtak. A gazdátlanná vált, romos épületet már 1952-ben Baranya megye tanácsa vette gondozásba. 1954-ben elkezdődött a kiemelkedő történeti, művészeti értékű kápolna helyreállítása. Ugyanekkor sürgősen szállást kellett teremteni a vár új gazdáinak; beköltöztek az Idegenforgalmi Hivatal létesítményei, a Vendéglátóipari Egység stb. 3 Jankovich Miklós szíves szóbeli közlése. 160