A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Molnár Vera: A sárospataki rotundáról

A rotunda datálásakor nem érdektelen felfigyelni arra, hogy a környező területeken Közép-Európában Lengyelországban,

7 Csehországban, Morvaországban.

8 A korai kerek templomok a fejedelmi, hercegi udvarhoz tartozó kápolnák voltak. Az aacheni palota-kápolna távoli reminiszcenciáját követve Karoling és Ottó-kori nyugat-európai előképek után épültek, nyugati hatásra, de példaképeiknél sokkal leegyszerűsítettebb formában. S a román korszakban — amikor Nyugaton már nagyon ritka ez az épület-típus — Közép-Európában határozott csoportot alkotnak a kerek templomok. A X. században, a XI. század elején udvari környezetben épült udvari templomok. A fiatal, alakulóban levő közép-európai államok hatalmukat fejezték ki velük azt, hogy mennyire igyekeztek hasonlítani példaképükhöz, az Ottó birodalmához. — Ez a korai rotunda-csoport a XI. sz.-tól a XIII. sz.-ig tovább élt, de ekkorra már egyszerű falusi plébánia-templomokká váltak. Annak ellenére, hogy a kerek templomok Közép-Európa románkori építészetének jellegzetes és önálló csoportját alkotják, s hogy problematikájuk mintegy 100 éve foglalkoztatja a kutatókat, a rotundák ma is egyik legproblematikusabb részét jelentik a korai templom-építészetnek. Nem került eddig sor átfogó feldolgozásukra, a magyarországi szakirodalom pedig alig foglalkozott velük részletesebben. A teljes anyag-gyűjtésre, datálásukra és funkciójuk meghatározására még kísérletek sem történtek.

9 Kis méretük miatt általában nem is tartották őket önálló templomoknak, hanem csak kápolnáknak; sokszor még abban az esetben is, amikor biztosan lehetett tudni, hogy mellette soha nem is állt nagyobb templom. — S amennyiben nem kápolnaként beszéltek róluk, falusi templomokként kezelték őket. Valóban, a XI századtól, s még inkább a XII—

XIII. században, a magyarországi kerek templomok legnagyobb része falusi plébánia-templom. — De a legutóbbi évek veszprémi ásatása során már H. Gyürky Katalin

10 felvetette, hogy a legkorábbi rotundák valószínűleg magyar területen is a fejedelmi illetve királyi várak templomai lehettek, mint ahogy közép-európai kortársaik és példaképeik is azok voltak. A veszprémi Szent György templom is a királynéi vár területén épült, még a X. században, s ma ez a legkorábbi ismert magyarországi kerek templom. — Említésből Esztergomból is ismerünk rotundát,

11 s Esztergom korai királyi székhely. — A harmadik rotunda a sárospataki, mely királyi vár közelében, királyi birtokon került elő. Jankovich Miklós,

12 a királyi kápolnák intézményével foglalkozva, Sárospatak egyházának exemptus jogállásából királyi kápolna (capella regia) eredetre következtet. A királyi kápolnák nem a megyéspüspök alá tartoztak, hanem közvetlenül az esztergomi érsek alá, s ezzel a kiváltsággal a pataki templommal kapcsolatban még a XIV. század végén is élnek, sőt, meg is erősítik azt. — Ezeket az adatokat 7 Rozpedowski, L: Ze studiów nad palatiami w Polsce, Biuletyn Historii Sztuki, Warszawa, XXIV., 1962., 3/4 nr. Zaki, A.: Wczesnopiastowskie budowle Przemysla i problem ich konserwacji, Ochrona Zabitków, XIV., 1961. Zachwatowicz, J.: Polska architektúra monumentalna w X i XI wieku, Kwartalnik Architektury i Urbanistiky, VI., 1961. 8 Mend, V.: Architektúra pfedromanskych Cech, Umëni, 7., 1959., 331—353. Poulik, J.: Dve velkomoravské rotundy v Mikulcicich, Praha, 1963., Monumenta Arhaeologica, XII. 9 1964-ben írt doktori disszertációmban (Közép-európai körbe tartozó rotundák a középkori Magyarország területén, kézirat) a lehetőség szerint a teljes anyag összegyűjtése alapján megkíséreltem az egyik magyarországi rotunda-csoport kidolgozását. A magyarországi román-kori kerek templomokról, főként csoportosításuk problémájáról, 1966-ban írtam egy tanulmányt a lengyelországi Kwartalnik Architektury i Urbanistiky számára. Sajtó alatt. 10 H. Gyürky Katalin, op. cit., 341—408. 11 Récsey Viktor: Az esztergomi Szent Lőrincz templom maradványai, Arch. Ért., 1893., 50. 12 Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Bud. Rég., XIX., Bp., 1959., 73. 156