A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Kozák Károly: A szegedi Szent Dömötör-templom építéstörténetének kérdései

A SZEGEDI SZENT DÖMÖTÖR-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI Szeged legjelentősebb, a városkép szempontjából egyik legjellegzetesebbé vált középkori épülete a Dóm-téren álló Szent Dömötör-templom tornya. A város Árpád-kori történetére vonatkozó írásos adatok száma igen csekély, ezért az e korból származó maradványokból, régészeti leletekből levonható következtetések igen becsesek a város korai történetét kutatók részére. Az egykori Palánk nevű városrészben levő Szent Dömötör-templom építéstörténetével már régóta és igen részletesen foglalkoztak többen is. A vizsgálatok eredményeként született megállapítások — elsősorban az első építkezéssel kapcsolatban — több esetben egymásnak ellent mondanak. A jelenleg elfogadott korhatározás sem mondható megynyugtatónak, a románkori építészettel kapcsolatos újabb kutatás szempontjait, megállapításait figyelembe véve. A várostörténetben fontos helyet elfoglaló Szent Dömötör-templom építéstörténete szempontjából szükségesnek tarjuk a korai korszakra vonatkozó megállapítások áttekintését és néhány újabb szempont felvetését. Reizner János, a város történetének kutatója a Szent Dömötör-templomot tartotta a város legrégibb egyházi épületének, s felveti annak bizánci eredetét. Ezt a megállapítást Cs. Sebestyén Károly, aki a templom bontási munkáit gondosan figyelemmel kísérte és az azzal kapcsolatos ásatást is irányította, elvetette.

1 Ezzel kapcsolatban említi, hogy Szent Dömötört nemcsak a keleti, hanem a nyugati egyházban is tisztelték. A bizánci eredeztetés ellen felhozza még, hogy a templom tájolása is (hossztengelye 24—25 fokkal tér el északra) nyugati szokás szerint, a védőszent ünnepének megfelelően történt. Az előkerült maradványokat öt építési szakaszba sorolta. Ezek közül a legkorábbinak a ma álló torony déli oldala mellett feltárt egyenesen záródó szentélyt tartotta. Az ehhez tartozó hajó maradványainak feltárására azonban nem került sor. A munkák először csak a toronytól keletre eső területen folytak. A feltárás eredményei, megfigyelései alapján Cs. Sebestyén Károly az egyenes záródású szentély építésének korát első feldolgozásaiban a XII. század végére, XIII. század elejére határozta meg.

2 Később ezt a korhatározást a XI. század első felére, legkésőbbi időpontként az 1050 körüli időre módosította a magyarországi középkori téglákkal foglalkozó egyik feldolgozás,

3 valamint a pannonhalmi- és tihanyi bencés apátságok templomainak hasonló formájú szentélyei alapján. Felveti annak 1 Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. Szeged, 1938. 34. 2 Cs. Sebestyén Károly: A szegedi Szent Demeter templom építéstörténete. Szeged, 1927. 5 (Különlenyomat a „Dolgozatok" 1927. évfolyamából.) — E munkában szerepelnek a „Dolgozatok" 1925. évfolyamában megjelent, „A szegedi Szent Demeter templom bontása." c. dolgozat adatai is. 3 Az 1. sz. jegyzetben említett munkában hivatkozik Ferenczi Sándor dr.: „Die Bauperiode der Burgkirche der Brassovia-Burg auf der Zinne bei Kronstadt, 1935, 82—83. с dolgozatának itt idézett helyére. 143