A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai

század közepén a kegyúri jogok és kötelezettségek adás-vételbe bocsátása.

17 Ennek következményeképp egyes monostorok már a XIV. század végén templomokként működtek, hogy azután a XV. századra emlékük se maradjon fenn.

18 Nemzetségi monostoraink valóban egy-egy nemzetség, vagy nemzetségi ág gazdasági, világi központjában létesültek.

19 Szerepükre egyértelműen utalnak okleveleink, melyekben gyakran említik, hogy a nemzetség tagjainak közös temetkező' helye.

20 E tény a monostorok alapításának gyakorlati céljaira utal. A kérdés az, vajon a királyi udvarnak éppen a XI. században virágzó monostorépítő tevékenysége közvetlen hatását mérhetjük-e le szabolcs-szatmári emlékeinken, vagy volt-e valamiféle közelebbi eló'kép? Ennek eldöntésére jó példát szolgáltat az árpádkori Szabolcs megye elsó' székhelyének, a szabolcsi várispánságnak gyér számban fennmaradt történeti és régészeti emlékanyaga. A szabolcsi várispánság létesítését történeti irodalmunk az egri püspökség alapításával egyidőben, I. István királynak tulajdonítja. Elsó' ispánjáról, Szabolcsról nyerte nevét, kire Anonymus ismert sorai vonatkoznak: „Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfiú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát... összegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből. Ezt most Szabolcs várának hívják."

21 Jósa András 1895. évi ásatása,

22 valamint terepbejárások során a szabolcsi földvár területén található cserépanyag bizonyítja, hogy e helyen kell keresnünk a szabolcsi várispánság székhelyét. Itt történt I. László király jelenlétében 1092-ben az ún. szabolcsi zsinat,

23 tehát bizonyosra vehető, hogy első egyháza már az ispánság létesítése után, all. század első felében megépült. Okleveleink szerint mégpedig nem akármilyen: egy XIV. század eleji adat arról beszél, hogy „Szabolcsban Szűz Mária tiszteletére épített monostor van hat kőoszloppal és fatoronnyal, és egy egyház Szent Mihály tiszteletére".

24 Az ispánsági székhely két temploma közül a monostor (a jelenlegi ref. templom) volt az ispáné, Szt. Mihály temploma a falu lakóié. A földvár, azaz az ispánsági székhely, valamint a tőle 200 mre fekvő monostor szerves összetartozására utal Jósa András kitűnő megfigyelése is: „Hogy a templom fénykorának idejében Szabolcs vára még lakott volt, biztosan lehet állítani, mert még ma is élő tanúk állítása szerint a vár keleti bejáratától a templomig, földmunkálatok alkalmával, mélyen földbe vert, részarányosán elhelyezett vastag elkorhadt faczölöpökre akadtak, melyek csakis a templomot a várral összekötő hídlábak maradványai lehettek."

25 Ennek az összefüggésnek a lehetősége szabta meg további vizsgálódásunk irányvonalát: vajon az Árpád-kori Szabolcs és Szatmár megyékben a XI—

XII. század folyamán épült nemzetségi monostorok közelében megtalálható-e a földvár, azaz a nemzetségi lakóhely a szabolcsihoz hasonló körülmények között? 17 A Katák Zámmonostori jogukat 1297-ben, a Rátótok Ohatmonostorát 1299-ben adják el {Balogh I., i. m. 143.). 18 Adonymonostorában az 1333-as összeírás alkalmával csak egy parochiális pap volt, ugyanez a helyzet 1355-ben is. 1412-ben és 1415-ben már zálog, ill. alzálog birtokként ismert (Végh Kálmán M., Három szabolcsi monostorunk. Egri Egyházmegyei Közlöny, 1908. jún.). 19 V. ö. Karácsonyi J. idézett munkájának módszerével. 20 V. ö. az 1—8. jegyzetekben felsorolt oklevelek tartalmával. 21 Györffy Gy., A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1958. 113. 22 Jósa A., Szabolcs vezér földvára. Nyírvidék, 1897. ápr. 25.; U. ő., Szabolcs vára. Nyírvidék, 1897. szept. 12.; U. ő., Szabolcs vezér földvára. Nyíregyháza, 1897. 6 lap. 23 Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. Bp. 1964. 38—45. 24 Kállay család levéltára. II. 1207. reg. 25 Szabolcs vármegye. MVV. Bp. é. n. 395. 130