A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Kralovánszky Alán: A székesfehérvári királyi bazilika alapításának kérdéséhez

Tehát a Képes Krónika írója szerint 1002, illetve 1003-ban a bazilika funkcionálisan létezik már. Az adat hitelét emeli, hogy Fehérvárott, helyi forrásból íródott a krónika és semmi különösebb érdek nem fűződött ennek a szövegrésznek rögzítéséhez. Ennek értelmében az újabb leszűkített idó'határt 997 és 1003 közé helyezhetjük. Lehetséges, hogy István uralkodásának első éve a hatalom átvétele és a Koppány elleni küzdelem miatt nem volt alkalmas a nyilván ambiciózus és tervekkel telített 22 éves fiatal férfi számára ilyen jellegű terv megvalósítására — bár lehet, hogy apja, Géza fejedelem halála és a fehérvári Péter és Pál templom elődjében történő eltemetése, illetve más szempontok adhattak olyan gondolatot, hogy új templomot építtessen önmaga, családja és államának egyik székhelye részére. Hogy ez a templom mikorra készült el, arra egy adatot már említettem. E szerint 1003-ban már funkcionál. Egy XVII. századi forrás, a Pettő féle magyar krónika szerint az 1000-ben történő koronázás „ama templomban, kit éppen akkor Szent István a Nagy Szűznek tiszteletére épít vala..."

20 történt. Ez alapján érthetővé válna az a tény, hogy még az István kultusz kialakulása előtt is (1083-ban avatták szentté) miért ebben a bazilikában koronázták összes királyunkat, s miért csak e bazilikában érvényes a koronázás és ez fontosabb mint, hogy az István féle koronával koronázzanak. Bár lehetséges, hogy a kései krónikás a középkori jogszokást vetítette vissza István korába, nem mehetünk el szó nélkül ezen adat mellett, amikor erre a technikai és egyéb előfeltételek is elvben adottak voltak. Géza 997 február 1-én halt meg, Istvánt pedig 1000 decemberében koronázták meg. Ez négy év. E négy év valóban kevés ahhoz, hogy a XII. század elejei források alapján ismert csodálatos szépségű és gazdagságú templom teljes egészében elkészüljön. De elég arra, hogy annyira elkészüljön, hogy funkcionálhasson (falak, tető, oltár). Itt figyelembe kell venni Kozák Károly

21 véleményét, amely szerint az István féle templom egyhajós és kisebb volt, mint a korábban feltételezett. E véleményt indokai alapján elfogadom és reális munkahipotézisnek tartom, s az 1965-ben végzett feltárásom révén, közvetett adatokkal, részben valószínűsíteni is tudom.

22 Ennek alapján a templom hossza 40, szélessége pedig 20 m volt. Számításom szerint 2500—3000 m

3 kőfalhoz szükséges kőanyagra volt ily módon szükség. A kor szállítási lehetősége alapján ez maximálisan 12 000 fuvart jelentett. Tudjuk, hogy az építkezési követ a 7 km-re levő Gorsiumból

23 biztosították, ahol faragott állapotban a felszínen találták. 25 fogat, egyenként 0,25 m

3 kővel megrakodva 480 fuvarral szállítja el az anyagot. Ha egy fogat kétszer fordul naponta, akkor 8 hónap alatt lehet a szállítást lebonyolítani. Az építkezésre, tető, oltár stb. készítésére is maradt idő. A teljes belső díszítés pl. apsis mozaikja, stb., a felszerelés bővítése nyilván történet. Bp. 1948. 169—170) véleménye szerint eza szövegrész XIII. századi: így nem lehet perdöntő kérdésünkben. Mivel azonban az interpolator Ákos mester 1248—1251 között a székesfehérvári királyi bazilika örkanonokja, illetve kincstárnoka volt, jogosult igaznak tartani adatát, amely biztosan helyi forrásra támaszkodik. 20 Pettő G.—Spangar A.: Magyar krónika. Kassa 1738. 131. Az adatra Haáder István professzor úr hívta fel a figyelmemet, amelyért ezúton is köszönetet mondok. — Az eddigi kutatók Esztergomba helyezték István koronázását egy 1274. évi adományozási oklevél alapján (Fejér G.: Codex diplomaticus. Tom. V. Vol. 2 (1829) 150—154), amely azonban csak általánosságban és nem határozottan beszél István esztergomi vonatkozásairól (születés, keresztelés, koronázás), azért, hogy az esztergomi egyháznak tett adományozást indokoltabbá tegye. Ez az egyedi, nem konkrét és feltehetően tendenciózus adat kétes értékű. 21 Kozák, K.: Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. Arch. Ért. 93 (1966) 68. 22 Az ásatás során kiderült, hogy a prépostság alapításával egykorú prépostsági kőkerítés falát a XI. század végi (XII. század eleji?) bazilikái bővítés miatt lebontják és újra építik, a korábbi fallal párhuzamosan, de új nyomvonalon. 23 Fitz, J.: Corsium. 1964 7. 123