A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Báldy Flóra: Szedettes bunyevácz szőttesek

10. ábra. Talapzatra állított szegfűs, pávás szedettes szövéssel készült díszítmény. Baja-szállásváros A legrégebbi díszkendőkön a fátyolszerű tkányica alapba szőtt harántcsíkok között csillag- és virágsorok adják a mintát. Usznovából készült díszkendők követték ezt a típust, ahol azonban a két végén a csancsánás szövésű díszítés még megtalálható. Már csak másod- és harmadkézből kaphattam az adataimat, így a minták népies elnevezéseit nem tudtam megtalálni. Vidákovics Rókusné leánya emlékezik arra, hogy anyja megrendelői, örök asszonyi hiúság szerint mindig csak azt kérték, olyat szőjön, amilyen mintát még senkinek sem szőtt. így anyja megszőtt a régi minták mellett mindent, amiben szépet látott virágon, növényen, szöveten stb. Emlékeznek csávolyi szövőasszonyról, aki a befagyott ablakról a neki tetsző téli jégvirágokat az ingujjba is beleszőtte. * Ezeknek a szedettes technikájú szőtteseknek az alapanyaga az általuk selyem tkányicának nevezett fátyolszerü háziszőttes mindég tiszta fehér volt, a beleszőtt motívumok is fehér fonállal készültek. Színesen szőtt női és férfi ing nem került hozzám, és nem is hallottam, hogy voltak ilyenek. Egyedül a későbbi usznovából készült dísztörülközőiknél találtam színes csancsánás szövést, ahol a fehéren szőtt minta mellett a piros és a kék is szerepel. Egy később készült kendőnél az usznova alap hosszanti piros csíkozása mellett, a két végén alkalmazott piros harántcsíkok között egy egyszerű ágacskákból kialakított, szedettesen szőtt sor is piros fonállal készült. Mindkét eredeti és jellegzetes háziszőttes alapanyaguk fehér, az ebből készített ruhaneműik, ágy- és asztalneműik a tökéletes fehérségükkel tűnnek ki. Általában 105