A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Juhász Antal: A tanya néprajza Tömörkény István műveiben

meny: a tanyai papnak azzal sikerül a közhangulatot ellene fordítani, hogy a csodadoktor nem dolgozik. „S Vince tekintélye igen gyorsan hanyatlott ezen a vidéken, ahol a dologtalan embernek semmi neve sincsen.'" (4:57) Tömörkény 1905-ben érezhető elégtétellel ír a tanyai csodadoktor tekintélyének hanyatlásáról. Elítélő véleményének az a magyarázata, hogy szerinte Engi Vince visszaélt a tanyai nép megmagyarázhatatlan rejtélyek iránti vonzalmával, becsapta, elbolondította a népet.

11 Tömörkény tanyákról szóló „adatközléseinek" csak egy részét vettük sorra, a hagyományos néprajzi fejezetek szerinti taglalásban. A szegedi tanyavilág társadalmi képéről, tulajdonviszonyairól, életmódjáról, közigazgatásáról, iskoláiról elszórt adatok egy külön társadalom-néprajzi, részben szociográfiai szempontú összefoglalásba kívánkoznak. A tömörkényi tanyakép csak avval együtt válhat teljessé. De már az itt számbavett anyag meggyőzhet arról, hogy Tömörkény írásai gazdagok forrásértékű megjegyzésekben és érdemes hozzájuk visszanyúlni. Bár a tanyai nééletről nem írt összefoglaló munkát, (A tanyai világból című folyóiratcikke nem átfogó jellegű, hanem csak a településsel és építkezéssel foglalkozik), azonban kisebb írásaiból olyan „kis tanyai néprajz" állítható össze, amely a szegedi tanyavilágról mindmáig a legértékesebb tudósítást adja a néprajztudomány számára. Kovács János Szeged és népe című monográfiája a tanyavilág tárgyalásának nem szentel elegendő helyet és szemlélete sok tekintetben elvault. Mennyivel élőbb, korszerűbb az övénél Tömörkény néprajzi látásmódja! A tanyák néprajzi kutatása szempontjából Kovácsénál értékesebb Szűts Mihály Szeged mezőgazdasága című munkája, amely a földművelést, állattartást illetően nélkülözhetetlen forrás, de céljából eredően mással nem foglalkozik. Tömörkény abban a korban élt, amikor a hagyományos paraszti életforma fölbomlása megkezdődött. A paraszti világban zajló változásokat éles szemmel figyelte és megörökítette. Csupán elbeszéléscímekből egész sort lehet összeállítani, amelyek mind a változást hirdetik: Amik elmúlnak, Mindenek változnak, Amik eltűnnek, Múló szokások, Tűnő iparok stb. Igaz, hogy némi nosztalgiával nézte a paraszti társadalom szokásainak, tárgyi emlékeinek pusztulását, de nemcsak észrevette a változást, hanem fölismerte a gazdasági—tárdasalmi haladás elkerülhetetlen voltát. Ebben, a paraszti kultúra változásainak rögzítésében és szemléletében — néprajzi értékükön túl — művei ma, a paraszti élet gyökeres átalakulásának időszakában is igen tanulságosak. Juhász Antal 11 Engi Tüdő Vince népi gyógyító működését Grynaeus Tamás dolgozta föl. 93