A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csallány Dezső: Sámáneszköz volt-e az avarkori „írtartó csonttégely”?

A Győr, Téglavető-dűlői 258. sír gyermekcsontváza mellett: „csonthenger, rajta széléhez közel kerek nyílás, oldalán kördíszítések (síp?)", valamint „bronzcsörgő, rajta ruha lenyomata, belsejében vasrozsda", kerültek elő tömör bronzövdísz-sorozat társaságában. (4. kép 3)

w A csont csörgőszár és a bronzcsörgőfej összetartozása itt is kétségtelen. Szentes-Berekhát (Buzi-féle föld) 117. sírjában egyedül volt a bemutatott csont csörgőszár (4. kép l).

11 Díszítése egyszerű, rákarcolt ágminta. Szarkel—Belaja Vezsa-i ásatások kazárkori emlékrétegéből való egy csontból készült csörgőszár, amelynek felületén gazdag, bevésett állatvilág-kompozíció tárul elénk, ugyanúgy, mint a mokrini csörgőszáron. Az állatok jobbról balra haladva fogják körül a kereszt alakú központi fát (7. kép). A gyermekcsörgő csontszára, szerzője szerint „szarucső, amely valószínűleg tömlő nyaka."

12 Ahány csörgőszárat ismertettek eddig, annyiféle volt rendeltetését illetőleg a kutatók véleménye. Pedig a gyerekek nyakába akasztott, vagy övre kötött csörgő ma is megvan a népi használatban. Azt a célt szolgálja, hogy a ház körül játszadozó gyerekek jelenlétét mindég ellenőrizhessék.

13 Esetleg idesorozható az a figurális mintákkal díszített csontlap is, amelyet Szabadka mellett Nosan (Noszán), Pörös pusztán találtak. A felső fűzőnyílások itt is megvannak, de a villa alakú alsó végen hiányoznak.

14 A felsorolt példányok időben felölelik az egész avarkort, a szarkeli csörgőszár pedig a X. századba sorolható. Az ismertetett adatok alapján, most már feleletet adhatunk arra, hogy mit is hordott a mokrini 8. sír „sámánja" a „tégelyében" „varázs-erejű szer" helyett: szépen szóló gyerekcsörgőt, a csontszárát díszítő, a gyerekek számára szolgáló mesés állatvilággal. Olyan ez, mint a mai gyerekeknek szóló képeskönyv állatalakokkal, felületdíszítésekkel, geometrikus mintákkal. Az említett példákon túlmenően, nem kívánok a csörgők számos előfordulására és szerepére kitérni. Ilyen az ordasi temető 5. sírjából is került elő.

15 De lószerszámdíszként avarkori lovassírokban is gyakran előfordulnak.

16 Csallány Dezső 10 Fettich N., Győr a népvándorláskorban. Győr 1943, 23, XIX. t. 1—23; (csörgőszár: 23, br. csörgő: 22). 11 Publikálatlan griffes-indás jellegű temető. Szentes, Múzeum. — Csallány D., Arch. Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bp. 1956, 196. L, 899. sz. 12 M. I. Artamonov, Xazarszkaja kreposzt Szarkel: Acta Arch. Hung., VII (1956), 321—341., 27., 28. kép. 13 Móra F., Néprajzi vonatkozások szegedvidéki népvándorláskori és korai magyar leletekben: Ethn., XLIII., 54. 14 Seoba Naroda, Zemun 1962, 54., 1. ábra. 15 Hampel /., i. m., 77. t. 2. 16 Eisner, J., Devínska Nova Ves. Bratislava, 1952,12.

1.1,3 (79. lovassir); 21. t. 2,5 (147. lovassir); 45. 1.15 (401. lovassir); 47. t. 8 (412. lovassir); 81.

1.14 (804. lovassir); 89.

1.10,12 (842. lovassir). 70