A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csallány Dezső: Sámáneszköz volt-e az avarkori „írtartó csonttégely”?

SÁMÁNESZKÖZ VOLT-E AZ AVARKORI „ÍR-TARTÓ CSONTTÉGELY"? Az 1943. évtől kezdve, számos régészeti munkában hivatkoztak a mokrini kora-avar temetó' 8. sírjának „csonttégelyére" és ennek felületét borító faragott állatalakokra.

1 Azok a messzemenő következtetések, amelyeket László Gyula ezekhez fűzött, arra késztetnek, hogy a tárgy valódi rendeltetésére rámutassak. Annál is inkább szükséges ez, mert László azt mondta, hogy sokat jelentene, ha tudnók, hogy a mokrini 8. sírban fekvő íjas, harcos-vadász férfi (avar sámán) mit hordott a tégelyben, mert valószínű, hogy tartalma valamilyen varázs-erejű szer volt.

2 Először is vizsgáljuk meg a tárgyak eredeti elhelyezését, rendeltetését, összefüggését a kérdéses sírban. Szasszer János eredeti vázrajza (1. kép) és leírása után, csak az 5., 8. és 12. sorszámú mellékleteknél találunk László közleményében helyzeti eltérést.

3 így a leírás ismétlése helyett csupán csak a sírban lelt tárgyakat sorolom fel a vázrajz számozásának megtartásával és a sírmellékletek összképét mutatom be (I. tábla). Mokrin (Dun. Ban., J.), Bánat, Milan Dobroszavljev téglaégetőjének agyagbányája, Vodoplav-dűlő). Kora-avar temető (75 sír), Szasszer János feltárása (1913— 1943). Vojvodanski muzej, Növi Sad.

4 8. sír. Mélysége 197, hossza 215, szélessége 150, fenéken 90 cm. A jó megtartású férficsontváz hossza 172 cm. К—Ny-i irányú, hanyatt fektetett csontváz, karok és kezek a törzs mellett kinyújtva. A sír felső szélesebb részének fenekén (150 cm mélyen) a keleti fejvégen, lókoponya a zablával, mellette vas hevedercsat, a nyugati végén kutya csontváza, és néhány, sírbahányt lócsont. A férficsontváz mellékletei: 1. Rosszezüst fülkarika. 2. Betétes üvegpasztagyöngy öt dudorral, fehér-piros-kék színezéssel. 3. Csontpecek hurok számára. 4. Hármasszárnyú nyílhegy vasból. 5. Csonthüvely, hossza 9, átmérője felső végén 3,4, alsó végén 2,4 cm. Belseje üreges, külső fényezett felületén karcolt figurális rajzok vannak. Két végén két-két, keresztben átellenesen átfúrt nyílása van. Szélesebb végével a bal felkar irányában, keskenyebb végével pedig a gerinc felé rézsútosan lejtve, a 1 László Gyula, A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge: Archaeologia Hungarica XXVII (1943) 74. 1., 50—51. kép. — László Gy., A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944., 89., 3. kép.; László Gy., A népvándorlás lovasnépeinek ösvallása. Kolozsvár 1946, 5., 1—4. kép.; László Gy., Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars: Arch. Hung., XXXIV (1955) 154., 39. kép. — Kollautz, A., Der Schamanismus der Awaren: Palaeologica, IV. 3—4, Osaka (Japán), 1955, 294., 4. ábra (Kny.). — Csallány, D., Archaeologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest, 1956, 164. (Mokrin). — Seoba naroda, Zemun 1962, 22., 9. ábra. 2 László Gy., A népvándorlás lovasnépeinek ösvallása, 22. 3 I. т., 5., 1. kép. 4 Csallány, D., Arch. Denkm. 1956, 164—165., 663. sorsz. — Seoba naroda. Zemun 1962. 19—22., ábrákkal. A temető publikálatlan. 61