A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Ambrus Béla: A szegedi fehérpénzek

E tárgyi bizonyítékok olyan fehérhátú 200 koronás bankjegyek, amelyek számozatlanok, alapnyomat, hátlapi hullámvonalazás nélküliek és az előlapi széles felső margójukon zöldszínű feliratok elárulják propaganda jellegüket. A papírpénzek értékét rontó, bomlasztó hatású szövegezést nyilvánvalóan az ellenforradalmi kormány tevékenységéből kell származtatni. Kertay Viktor, szegedi m. kir. pénzügyi titkár kézírásos „tanúsítványa" némiképp megvilágítja eme pénzutánzatok keletkezésének hátterét. Mint írja, ezeket azért nyomtatták, hogy a szovjetek fennhatósága alatt álló országrészekre repülőgépről szétszórják, s az amúgy is csökkenő vásárlóértékét, hitelét aláássák. Ezeket egyik szegedi nyomdában készítették. Az akció végrehajtására nem került sor, mert azt a francia katonai parancsnokság megakadályozta és a készletet megsemmisítette. „Ezt nevezik a pestiek pénznek!" „Te csaltál meg, nem én téged!" „Vakulj magyar!" „Ilyen papírért harcoltok ti!" E négy féle feliratú — ezideig egyetlen példányban ismeretes papírpénz-utánzatok kivitelezése igen primitív (9. ábra). Figyelmesebb vizsgálat után a kőnyomatos rajzolata eltér az OMB azonos mintáitól. A propaganda célzatú utánzatokon kívül ismeretes egy másik 200 koronás. Ennek előlapja alapnyomatos (10. ábra). Hátlapján kézírásos három jelmondat olvasható. Belőlük egy azonos „Vakulj magyar!" szövegű. A másik kettő: „Katonák ezzel fizetnek titeket?" „Ezzel fizetnek a pestiek titeket!" szövegzésű. Eme egykorú feljegyzés szerint létezhetett ilyen margószövegű példány is. Ismeretes a papírpénzek propaganda célra való hatásos erejű felhasználása. Köz- és magángyűjteményekben számtalan példány mutatja ilyen értelmű múltjukat. Egy magángyűjteményben (Nagy Sándor) levő 200 koronás fehérpénz hátlapján olvasható „NEMZETI PROPAGANDA BIZOTTSÁG" hosszú és körbélyegzőjének lenyomata (11. ábra). Ez a pédány adja az előbbi problémához az újabb tárgyi bizonyítékot. Mindkét 200 koronás alapnyomata és rajzolata egyezik s egyúttal eltér az OMB eredeti kiadástól. Mindkettő tehát más nyomókőről készült. Az egymás mellé helyzeteit 200 koronások vizsgálata alapján az eltérés szembeszökően durva (12. ábra). Az l-es jelzésű az OMB eredeti kőnyomatos kliséje után készült. A 3-as jelzésű a Szegeden előállított, alapnyomat nélküli. Mindkettő jobb felső sarkának mecconograph ívrendszerét vizsgálva szembetűnik az eredetinek szélesebb ívelése, az utánzatnak karcsúbb kiképzése. Ez utóbbinál a második hurok felső ága hibásan kettőződik, míg az eredeti sima lefutású. Továbbá, a sarokíveléstől balra levő hurokrendszer vonalszáma sem egyenlő. Az eredetinél 8, az utánzatnál 10 ívelés olvasható. Bárhol végezzük az összehasonlítást, hasonló eltérésekhez jutunk. A szegedi példányok tehát későbbi és újra rajzolt kőnyomatos készítmények. E propaganda célzatú 200 koronások indokolttá teszik keletkezésük hátterének feltárását. Szigethy munkáját tanulmányozva, a szegedi kormány pénzügyi keret felhasználásának — propaganda célra való kiemelt költségek többszöri említésén kívül, semmi utalás sincs egy ilyen szerv működésére. A szegedi ellenforradalmi kormánynak az Orsz. Levéltár-ban hozzáférhető okmányaiban és Kelemen idézett munkájában adatok, okmányok igazolják a NEMZETI PROPAGANDA BIZOTTSÁG működését. Néhány eredeti okmány éppen a fehérpénz elleni akció kulisszatitkaira nyújt hiteles adatot. Ismeretessé vált tehát egy olyan szervezet, amely az ellenforradalmi kormány egyik végrehajtó szerveként — többek között — céljául tűzte ki a fehérpénz hitelének propaganda eszközzel való tönkretevését. E csoport felállításának és működésének körülményei időrendi sorrendben a következőkben összegezhető. 1919. június 7-én Károlyi miniszterelnök levelében értesíti miniszterét, hogy a propaganda bizottság tagjainak verbuválásakor milyen 252