A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Ambrus Béla: A szegedi fehérpénzek

mánynak minősíti a jelentés tartalmát. Hogy mennyi része volt a koholmány hiedelmének, avagy mennyi része lehetett a rendőrségen beépült kommunisták tevékenységének, arra választ egyelőre nem kapunk. Bár ez utóbbi feltételezhető, hiszen a szovjet hírszolgálat kitűnően működött. Erről szól egy miniszterelnöki intézkedés, hogy a minisztérium portája újabban köteles minden belépőt igazoltatni, mert az eddigi tapasztalatok szerint a szovjetek háborítatlanul ki-be járhatnak. Még sem lehetett alaptalan az illegális bélyegző használata. Az ellenforradalmi nemzeti kormány külügyminisztériumi tájékoztató orgánumának kivonatos körirata szerint Dorozsma község katonai parancsnoksága birtokában van egy bélyegzőnek és azt eredményesen használja.

8 Az Orsz. Levéltár ellenforradalmi kormány ügyiratai között számtalan lebélyegzési hamisításról tájékozódhatunk. Ezek között érdekes a Szeged Rókus Kórház szövegezésű 200 koronás lefoglalása. Oldalszámra terjed a felállított nemzeti hadsereg élelmezési bevásárláskor lefoglalt hamis felülbélyegzésű 25 K-ás nyomozási adatai. A napirenden levő hamisítási botrányok ellensúlyozására a szegedi pénzügyminiszter június 21-én elrendeli a vizes bélyegzők naponkinti, saját kezéhez való beszolgáltatását.

9 A könnyen hamisítható gumi felülbélyegzést (3. ábra) felváltja a szárazbélyegző (8. ábra) használatának bevezetése.

10 Solymossy intézkedésére a már nedvesbélyegzővel ellátottakat is felülbélyegzik. A lebélyegző intézmény nevével ellátott szárazbélyegzők a pénzjegyek alsó jobb negyedére kerülnek. Ezek szerint előfordul több felülbélyegzéssel ellátott fehérhátú bankjegy. A már közölt felülbélyegző szervek közül máig ismeretlenek Algyő község elöljáróság, MÁV Üzletvezetőség kirendeltség, Szegedi Hitelbank, Szegedi posta- és távíróhivatal és Tápé község előljáróság-nak szárazbélyegzővel ellátott bankjegyei. Az OMB Főintézetével történt tárgyalások eredményeként sikerült oly megállapodásra jutniok, hogy az 1918. okt. 27. keltezésű OMB kibocsátású (1—1999 sorozatú 200 és 1—2999 sorozatú 25 K-ás) bankjegyeket július 30-áig kékpénzre becserélik (9. ábra). A hirdetmény szerint a fehérhátú bankjegyek forgalmát beszüntetik és ezzel a hamisításnak elejét veszik. A végrehajtás következménye egy olyan bonyodalom, amely megakadályozza a kitűzött cél elérését. A lebélyegzéseknél nem tettek különbséget az OMB és Tanácsköztársaság kiadású fehérpénz között. OMB csakis a saját kiadású, fedezettel bíró 25 és 200 koronás bankjegyeit kívánja becserélni. A másik emisszióért feleljen a Tanácsköztársaság, — hangoztatja, továbbá megállapítja, hogy „ez utóbbi ún. szovjetpénzek nem is bankjegyek, hanem alapjában véve hamisítványok". Az újonnan alakult kormány pénzügyminisztere utasítja a szegedi bankokat, hogy kifizetéseket csakis tanácsköztársasági pénzekkel, a bevételeket OMB kiadásúakkal végezze. Tartsa vissza ez utóbbit és szolgáltassa be a pénzügyigazgatóságnak, így kíván megszabadulni a birtokában levő felülbélyegzett „hamisítványoktól". A labilis alapon nyugvó pénzforgalomra jellemző a minisztertanács július 16. jegyzőkönyve: „Belügyminiszter régi ún. kék bankjegyek kiutalását kéri, miután a vásárlásokat csak ilyenekkel tudja eszközölni". Ezzel egyidőben tárgyal Szeged város polgármesterével, hogy az eddig kibocsátott hét millió korona névértékű, 1919. VIII. 1. keltezésű városi pénzen kívülit még 3 millióval tetézze

11 s azt a város alá tartozó területeken a Kormányzósági 8 O. L. K. 286. cs. 743. 9 О. L. К. 286. 223. 10 Hiv. Közlöny, Szeged, 1919. VI. 26. 11 Hiv. Közlöny, Szeged, 1919. VII. 31. 250