A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Ambrus Béla: A szegedi fehérpénzek

vábbíthatja. A szerb megszállás alá eső területekről élelmiszerhez nem jut a város, holott ez volt legnagyobb beszerzőterülete. Pénzhiány fojtogatja a város életét.

1 Szeged város 1918. dec. 1. keltezésű városi pénztárjegyei csak aprópénzhiányt kísérelte leküzdeni. Az ellenforradalmi nemzeti kormány egyelőre nem lát biztosítékot az első kiadású, kis kapacitású városi pénztárjegyek felhasználásában. Szeged város is hiába kísérli meg kiáltványával biztosítani az OMB hullámoshátú bankjegyeinek elfogadását. Somogyi polgármester május 23-án javasolja a városban levő OMB fehérpénzeknek Bécsben való becserélését és addig Károlyi Gyula a minisztertanács június 9. ülésén indítványozza, majd jóváhagyja a Szegeden forgalomban levő valamennyi fehérpénz lebélyegzését, mondván, hogy ezzel elejét lehetne venni a szovjet pénz elszaporodásának, ami viszont a szovjet kormány hatalmának, erejének csökkenésétjelenti

2 (2. ábra). A lebélyegzés azért is szükséges, hogy a régi érvényes bankjegyek elfogadtatása Délvidéken is biztosítva legyen. Június 14-én megjelenik Solymossy pénzügyminiszter rendelete, amelyben a 25 és 200 koronás bankjegyeket mindenki köteles a kijelölt beváltóhelyeken lebélyegeztetni. Június 15-től kezdődően megszűnik annak forgalma. Június 24-én két nappal meghosszabítja a lebélyegzéssel foglalatoskodó hivatalok működését.

3 A pénzlebélyegzésnek van azonban egy a priori háttere, amire a minisztertanács jún. 14-i jegyzőkönyv irányítja a figyelmet. Az ellenforradalmi kormány ténykenykedésének ellensúlyozására a város proletariátusa sztrájkok szervezésével válaszol. A jegyzőkönyv 2. pontja szerint „Kereskedelemügyi miniszter jelenti, hogy a francia parancsnokságnak általános sztrájk esetére az alábbi intézkedéseket javasolja: a) a szovjet pénz azonnali lebélyegzését; bj a francia katonarendőrség sürgős felállítását; с) a munkás vezérek letartóztatását. A javaslathoz a francia főparancsnokság hozzájárult." (Kelemen p. 270). Az ellenforradalmi kormány ügyiratai között ismeretes 12 szegedi banknak a neve, amely akkor a város területén működött. Pénzügyminiszter rendeletileg intézkedik a lebélyegzésre jogosító bankokról.

4 Ezek: a Kereskedelmi és Iparbank, Kézművesbank, Szegedi Bankegyesület, Szeged Csongrádi Takarékpénztár (Pecsétjeik: 4—7. ábra). Egyidőben utasítja a szegedi posta- és távíróhivatalt, szegedi állampénztárt, Algyő községi előjáróságot is. Jún. 18-án még felhatalmazza a MÁV Üzletvezetőséget.

5 A lebélyegzéshez fűződő remény csak töredékesen valósul meg. Az egy hónapos felülbélyegzési időszak alatt hamarosan intézmények, hatóságok és magánosok kezdik hamisítani a felülbélyegzéseket.

6 Molnár Ernő rendőrezredes egy széles körű pénzhamisításról szóló jelentésében értesíti a pénzügyminisztert, hogy a rókusi temetőben éjszakánként valamelyik bankból kicsempészett bélyegzőgéppel nagy mennyiségű fehérpénzt bélyegeznek le.

7 Az államrendőrség lanyha nyomozását jellemzi, hogy a további iratokban kohol1 Szeged és Vidéke, 1919. IV. 25. — Kelemen p. 76. 2 Jegyzőkönyv 1919. VI. 9, 11. — Kelemen p. 253, 261. 3 Hiv. Közlöny, Szeged, 1919. VI. 20. 4 Hiv. Közlöny, Szeged, 1919. VI. 19. 5 Országos Levéltár, K. 286. cs. 184. 6 Jegyzőkönyv, 1919. VI. 16. — Kelemen p. 370. 7 O. L. K. 286. cs. 215. 248