A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Ambrus Béla: A szegedi fehérpénzek

A SZEGEDI „FEHERPENZEK A Tanácsköztársaság közigazgatási hálózatának kiépítése során elszigetelt terület marad Szeged városa. Az antant által odairányított francia csapatok a „szovjet" uralmának néhány nap alatt véget vet. 1918. december 10-től 30-ig tartó megszállás ideje alatt ideözönlik minden olyan katonai és közigazgatási elem, amely menekülésszerűen hagyja el a Tanácsköztársaság területét. Hasonló helyzetbe kerül Arad is. A proletárdiktatúra megdöntésére irányuló szervezkedések eme két melegágyában vált legerősebbé az ún. ABC néven ismert Antibolsevista Comité című szervezet, amelyből 1919. áprilisában az ellenforradalmi végrehajtóbizottság kristályosodik ki. Ennek hivatalos címe: Antibolsevista és Rendfentartó Comité Szegedi Végrehajtó bizottsága. Megalakulásakor azonnal csatlakozik a Bécsban működő Magyar Antibolsevista Comitéhez. A franciákkal történt megegyezéssel kezdi kiépíteni szálait s ütőkártyaként — az Aradon megalakult — Károlyi Gyula elnökletével az első ellenforradalmi nemzeti kormányként lép a politika színpadára. Mindaddig kezébe összpontosul minden ténykedés, amíg Horthy Miklós átveszi a fővezérletet és önálló parancsnokságként kezdi meg működését. Ezzel azután a szegedi kormány létalapja megdől. Rövid működése alatt egynéhány intézkedése között azonnal szerepet kap a minden hatalmi és politikai akciónak létkérdését, sikerét jelentő gazdasági alap előfeltételeinek megteremtése. A pénzügyi megalapozás egyúttal ellentámadás is a szovjetek gazdasági frontja ellen. Ennek a szegedi kormánynak pénzügyi műveleteiről áttekintő képet rajzol Szigethy Vilmos (1942) tanulmánya, amely azonban nem tartalmazza a gyakorlatba ültetett pénzügyi műveleteket s köztük a „fehérpénzzel" kapcsolatos ténykedéseket. Szervezetlenség, anyagi erőforrások nélküli s egyúttal végrehajtási erőtlenség s az egymásnak ellentmondó intézkedések következtében kisebb fanatikus csoportok túlkapásai jellemzik a kormány működését. A célt szentesítő, legkülönbözőbb úton egybehordott költségvetési keretnek csaknem felét jelentette a propaganda célra felhasznált összeg. Minket ez azért érdekel, mert ez volt az a tevékenységi alap, amely köré csoportosulnak a fehérpénzzel való, több kevesebb sikerrel végződő — minden törvényesség, nemzetközi jogszabályokat sértő pénzügyi műveletek. Ekkor alakul ki a szegedi fehérpénzek krónikája. I Még az Aradon megalakult Károlyi kormány Szegedre érkezése előtt, az ezt megelőző „kormányzó biztottság" pénzügyi programában szereplő pénzteremtés végső célja volt, hogy az országos méretűre tervezett szervezkedés, továbbá a Buda16* 243