A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Merényi László: Háborúellenes és demokratikus mozgalmak Csongrád és Csanád megyékben 1912–1913 folyamán

ellen. „Nincs szükségünk arra, hogy fiaink vérével áztassuk a Balkán szikláit"

143 — írta egy jellemző kommentár. A köztársaságiak pedig joggal bírálták azt, hogy a parlamenti ellenzéki pártok vezetősége most a béke kérdésében passzivitást tanúsítanak. „A magyar közéletbe — írta egy cikkében Nagy György — férfiak kellenek, kik hinni tudnak, kik cselekedni mernek. Mondjuk ki őszintén a keserű igazságot: a fórum mai ellenzéke siralmasan gyenge, hervadt akaratú. Tisza és Lukács bűnbandája kegyetlenül fosztogatja a nemzetet. Hol az ellenzéki ököl, mely közéjük sújtson? A nagyhatalmi hóbort véres vágóhídra viszi a magyar anyák gyermekeit. Hol az ellenzéknek lázadó tiltakozása?"

144 Eljött május 1. A hagyományos munkásünnepet a magyar proletárok 1913-ban mindenütt háborúellenes tiltakozásra használták fel. Ez érvényesült Csongrád és Csanád megyékben is. „Békét akarunk!" „Nekünk jog kell és nem Szkutari !" — ilyen jelszavakkal vonult fel mintegy háromezer munkás Szegeden. A Klauzál-térre vonult a tömeg. Pálfy János SZDP-vezető beszédében a Monarchia háborús külpolitikáját ítélte el. Követelte egyúttal a szavazati jogot a dolgozóknak. Beszédét gyakran szakította félbe a tömeg „Le a háborúval" kiáltása.

145 Hódmezővásárhelyen május 1-én — a pártszervezet jelentése szerint — a „szokottnál is nagyobb tömegben és lelkesedéssel vettek részt elvtársaink a demonstrációban."

146 Az aznapi ünnepre felvonuló többezres tömeg (köztük 300 nőmunkás) „Le a háborúval! "„Éljen a világszabadság!" jelszavakat harsogta. A hatóság felfigyelt, e harcos megmozdulásra Mikor az ünnepség megkezdődött, Kiss Sándor szociáldemokrata szónokot figyelmeztette a rendőrség: „ha a háborúról csak egy szót is szól", feloszlatják a gyűlést.

147 Beszédében tehát nem említhette a béke kérdését, de a tömeg közben állandóan kiáltotta: „Le a háborúval!" A lelkes hangulatot csak fokozta, hogy a városban a május 1-i ünnep az új munkásotthon felavatásával kapcsolódott össze.

148 Makón aznap négyezer ember jelent meg. Az erősen antimilitarista hangulatú gyűlésen Zombori Lajos SZDP-bezető beszélt.

149 Földeák községben is megemlékeztek a munkások ünnepéről. Itt Nyisztor György pesti kiküldött volt a szónok, aki a háborút élesen támadta.

150 Kisebb megemlékezések voltak május 1-ről Szentesen és Csongrádon is.

151 A május 1-i csongrád-csanádi ünnepségekről érdemes külön kiemelni, hogy országos viszonylatban csak itt került sor aznap a polgári demokratikus csoportok részvételére a munkások megmozdulásán. Hódmezővásárhelyen az ottani köztársaságiak is képviseltették magukat a szocialisták ünnepélyén.

152 Makón a munkások „a polgársággal együtt ünnepeltek". A 4000 főnyi tömeg jelentős részét a megjelent függetlenségiek és köztársaságiak képezték. Részükről is voltak felszólalók az ünnepségen; elítélték a kormány politikáját és a Monarchia által szított háborús veszedelmet.

153 Földeákon is résztvettek a május 1-i megmozduláson a polgári demokratikus csoportok. Az ünnepély egyik szónoka éppen a köztársasági Espersit János volt, 143 Makói Független Újság 1913. április 26. 144 Magyar Közt. 1913. május 14. 1. 1. 145 Népszava 1913. május 4. 146 PTIA A. XV. 1(1907)3. 147 Népszava 1913. május 3. 148 PTIA A. XV. 1(1907)3. 149 Népszava 1913. május 5. 150 Népszava 1913. május 3. 151 Népszava 1913. május 4—5. 152 Szegedi Napló 1913. május 3. 183 Népszava 1913. május 5. 233