A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején

volt, majd Schmitt Jenő Henrik

9 és Tolsztoj tanítványának vallotta magát. A 90-es években került Szegedre, s 1897-ben résztvett az első ceglédi földmunkás kongreszszuson, mint a szegedi munkások küldöttje.

10 1898-ban megállapította az Első Szegedi Munkásszövetkezetet. Sikerült vagy száz munkást megnyernie a szövetkezés eszméjének. Kezdetben a szövetkezet üzletének vezetését is vállalta. Minden remény megvolt arra, hogy a vetett mag szépen kikel. A szövetkezet egyik tagjának, Galbáts Lajos borbélymesternek azonban az a gondolata támadt, hogy létesítsenek — felsőtanyai homoki szőlője terméséből — borkimérő üzletet is. Ferencz Gáspár hiába hadakozott ellene. Erre visszalépett az áruüzlet vezetésétől, s 1901 elején Lippay Lajos ügyvédet jelölte a szövetkezet elnökéül. Lippay azzal vállalta az elnökséget, hogy a nála irnokoskodó Czibula Antalt viheti oda jegyzőnek. Ekkor kötöttek Czibula és Ferencz Gáspár elválhatatlan barátságot. A szövetkezet az „Első Szegedi Fogyasztási és Takarékossági Általános Szövetkezet" címét viselte s fűszeres boltja, s később korcsmája is volt. A bolt a Valéria (ma Bartók Béla) tér és a Zsinagóga utca sarkán volt, és a tér és a Mikszáth Kálmán utca sarkán a korcsmája. A bolt üzletvezetője Nagy Sándor, volt csendőr, a korcsmáé Koczkás Dénes szabómunkás. Tagjai munkás emberek voltak, s közöttük a szociáldemokrata párt vezető emberei: Ábrahám Mátyás, Koncz Károly, Bezdán Lajos.

11 A szövetkezet hónapok alatt tönkre ment, s ennek nyomán alakult 1909-ben a Szegedi Munkások Fogyasztási Szövetkezete. Ferencz Gáspárban a munkások apostolt láttak, amikor a szocializmusról beszélt és amikor a szövetkezeti gondolat nagyságát fejtegette előttük. Könyveket adott kölcsön, Kropotkin „Emlékiratai"-t, a „Kölcsönös segítségről" с munkákat, vagy Marx, Engels, Lassalle, Bebel nehezen beszerezhető műveit. A munkások közül sokan nem értették meg Ferencz Gáspárt ; azt vélték, hogy részvényeseket, tőkéseket akar belőlük nevelni, akiknek az évi osztalék legyen az álmuk. Mások azzal gyanúsították, hogy meg akar gazdagodni a szövetkezet vagyonából. Elvették a kedvét a munkától, pedig olyan szegény maradt, amilyen volt. 1901-ben elköltözött Kulára, s ott kis szatócsüzletet nyitott. Mint leveleiből kiderül, a szövetkezés gondolatához, a szocialista eszmékhez, haláláig hű maradt. A felszabadulás előtt Szegeden, a szegényházban halt meg. Magvető volt, az elsők között hirdette a proletárok szellemi téren való képzését. Czibula Antal az 1919-es proletárdiktatúra hármastagú direktóriumának tagja, aki fiatal éveitől kezdve életét a munkások ügyének szentelte.

12 1879. március 1-én született Szegeden, 1894-től kezdve a szocialista eszmék iránt korán érdeklődő diák. A joghallgató Czibula ott volt minden népgyűlésen, amit a szocialista munkások rendeztek. Hallgatta Bokányi Dezső, Groszman Miksa, Pfeifer Sándor, Csizmadia Sándor, Weltner Jakab, Kardos Izrael Jakab s mások előadásait. 9 Schmitt Jenő Henrik (Í851—1916) magyar származású idealista filozófus, anarchista; élete nagy részét Németországban töltötte. 10 Tiszai Viktor (Csongor Győző): Képek a szegedi munkásmozgalomból: Ferencz Gáspár Dél-Magyarország, 1960. dec. 25. sz. 12. o. — Az 1967 februárjában, a ceglédi múzeum által rendezett „Várkonyi István emlékkiállítás" anyagában a „...Kiküldöttek 1897. szept. 8—9 és 10-én Czegléden tartandó párt kongresszusra megválasztottak és megjelentek" jelzésű lajstromban a szegedi küldöttek: Fari György 128. sz. és Ferencz Gáspár 129. sz. 11 Cz. A. iratgyűjteménye a Móra Ferenc Múzeumban: „Munkásmozgalom, szabad iskola, előadások" jelzésű iratcsomóban. 12 Életének s működésének vázlatát 1. „Forradalmak szegedi szemtanúi" (Csongor Győző összeáll.) Szeged, 1959. 15—17 o. 205