A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején

SZEGEDI MUNKÁSMOZGALMAK A XX. SZÁZAD ELEJÉN ,,... az igazság rettentő, halálos Ha nép közé megy a mai világban. Majd jő idő. Oh! bár itt lenne már Midőn utcákon fogják azt beszélni De akkor a nép nem lesz kiskorú!..." (Madách: Az ember tragédiája; Kepler-jelenet.) Tanulmányunkban bemutatjuk a szegedi munkásmozgalom kezdeti szakaszát, és adatokat közlünk olyan értelmiségiekről, akik Szegeden elsők között hirdették a marxista eszméket. Századunk elején világszerte megváltozott a gazdasági élet. A klasszikus kapitalizmust az imperializmus váltotta fel, s az alapvető gazdasági és társadalmi változásokat eredményezett nálunk is. Az 1900—03-as nagy világgazdasági válság hulláma nálunk mezőgazdasági válsággal párosult, és hosszú ideig tartott. Az országszerte 1905-ben föllángolt földmunkásmozgalomban a viharsarkiakon kívül már szegediek is szerepelnek: Kerekes Mihály és Németh Antal. Az egyre nagyobb mértéket öltött sztrájkmozgalomnak első célja volt, hogy a munkaidőt csökkentsék, és felemeljék a hihetetlenül alacsony munkabéreket. A tőkések maximális hasznuk biztosítására gyáraikban látástól-yakulásig nőket és gyermekeket alkalmaztak. A nyomor és megfeszített munkáknak az volt az eredménye, hogy a statisztika szerint akkoriban Magyarországon az átlagos férfikor 36, a nőké pedig 29 volt.

1 Akik tudományos meggyőződéssel hirdették, hogy valamiféle gazdasági átalakulás következik, azok felforgatók voltak. Akik pedig hittek is a fejlődésben, azok meg hazátlan bitangok lettek.

2 A haza kisajátított fogalommá vált, s akik nem emeltek kalapot az uralkodó érdekeknek, már válthatták is a hajójegyet a Cunard Line bármelyik hajójára. Az ország 20 millió lakosából csak alig 5%-nak volt választójoga. Vigasztalan a helyzet akkor is, ha a kulturális állapotokat nézzük. „Nemzetünk uralkodó rétege" állandóan csak a „nyugati hatást" hangoztatja. Polgári lapok a „kultúra védőbástyájáról" cikkeznek. Pedig 1900-ban lakosságunk 49,6%-a analfabéta, iskoláink több mint 77%-a egyházi kezelésben van.

3 A természettudományok axiómáit tilalmazták, s a tudománynak általában nem lehetett bizonyos szentelt köröket áthágnia. A századeleji Magyarország forrongó légkörében csak az erjedés nyomai észlelhetők. Az 1905-ös oroszországi forradalom hatására a fővárosban két értelmiségi csoportosulás alakul ki: a Galilei-kör s a polgári radikálisok tábora. Előbbiek tevékenységének csúcspontja 1908—1909-re esik; 1912-ben újból föllángol mozgalmuk az ún. „Vörös-Csütörtök"-kel. Tevékeny tagjait később a frontokra küldik.

4 1 Németh József: Történelemszemlélet a szabadoktatás 1907. évi pécsi kongresszusán. — A T.I.T. történelmi választmányának közlönye: Történelemszemlélet. 3. sz. Bpest, 1964. 33. o. 2 Czibula Antal előadása: Új irányban. Két oldalas beszédvázlat 1906-ból. A Társadalomtudományi Társaság szegedi újjáalakulása alkalmából. Kéziratban a Móra Ferenc Múzeumban (továbbiakban: Cz. A.) 3 N. J. i. m. 40. o. 4 N. J. i. m. 40. o. 203