A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi Zsótér-ház építése

rudakkal erősítsék meg. A Széna-piacra nyíló árnyékszékeket falazzák be. A padlásajtó ürege kőajtókerettel és vasajtóval látandó el. A fenti határozatokból az tűnik ki, hogy a Bizottmány szerint a toldalék épületeket lebontás nélkül meg lehet hagyni és azoknak csupán egy részét, a homlokzati falakat szükséges a Dercsényi-féle házhoz alkalmazni.

24 Zsótér János a fentiek értelmében tervet készíttetett az építkezés engedélyezéséhez és azt bemutatta a tanácsnak. 25 A városi tanács szeptember 13-i ülésén foglalkozott a tervvel, amelyet közben a Községválasztmánynak is kiadtak. Úgy döntöttek, hogy az építkezést csak a javasoltak szerint engedélyezik és azt folyamatosan ellenőrizni kell. Bainville József főmérnök és Krebsz Mihály választmányi tagnak meghagyták, hogy nyolc naponként tegyenek jelentést, vájjon Zsótér betartja-e az engedélyezett tervet.

26 Ekkor új szempont merült fel, amely erősítette a tanács álláspontját az épület tarthatatlan helyzetével szemben még akkor is, hogyha közben engedélyével folytak a toldalékon javítások. Zsótért ugyanis a rendőrségen feljelentették épületének tűzveszélyessége miatt. Az ügy az első fokú városi bírósághoz került. A bíróság azt is vizsgálta, hogy Zsótér tartatott-e tűzi-szemlét és építkezést bejelentette-e? A város tájékoztatta a bíróságot, hogy Szegednek nincs jóváhagyott építkezési szabályzata, következéskép az építkezések feletti felügyeletet esetenként gyakorolja a tanács.

27 Végül megállapították, hogy Zsótér annak ellenére, hogy szabályellenes építkezést a város a feljelentés kapcsán betiltotta, szabálytalanságok sorozatát azzal is növelte, hogy a csak deszkával fedett toldaléképületeibe lakókat fogadott, a deszkafödémeken keresztül kéményeket vágatott. Zsótért a kihágásért 25 forint bírsággal sújtották. A tanács pedig úgy határozott, hogy a városi széképület szomszédságában levő építményt a tűzveszélyre való tekintettel vizsgálják felül. Ezzel a feladattal egy bizottságot bíztak meg.

28 A bizottság jelentése alapján a tanács értesítette Zsótért, hogy a toldalék tűzveszélyességére tekintettel, elhárítja magáról a felelősséget és ugyanakkor közölték Zsótérral, egyes kéményeknek és tűzhelyeknek, födémeknek kívánják a kicserélését. A szabálytalan építkezést jellemzi az egyik észrevétel: „A kémények egyikébe az épület minden részéből 25 csövet összpontosítottak. A légnyomás miatt a kiömlő füst egy nyíláson a padlástérbe jut, ahol a tetőfák már feketékké váltak. A Budai Országút felöli féltetejű toldalékon két kémény van, nem tisztíthatók." Zsótért arra kötelezték, hogy 48 órán belől hajtsa végre a javításokat és amennyiben nem tesz eleget, költségére Kováts István építőmester fogja ezt elvégezni.

29 Kováts építőmester március 4-én azt jelentette a tanácsnak, hogy az ő foglalkoztatására nincs szükség, mert amint megállapította, Zsótér a kívánt javításokat a tűzbiztonság érdekében elvégezte. A tanácsot azonban Kováts István jelentése nem nyugtatta meg. Kováts nem volt illetékes a felülvizsgálatra. Május 29-én a város már felettes szervének, a Csongrád Megyehatóságnak tett jelentést, hogy Zsótér csak részben tett eleget a kívánalmaknak. Kováts István építőmester pedig csak akkor vállalja a munkát, ha azt előre neki kifizetik. Zsótér közigazgatási úton 24 U. o. 1856. augusztus 23. 122 sz. Vitkovszky rajztanárról Bálint Sándor feljegyzi, hogy az Oskola-utcai Egressy-féle házban, egészen az árvízig fennállott Zum Soldaten nevezetű bolt cégtáblája, amely egy szegedi háziezredhez tartozó ú. n. 46-os bakát ábrázolt csákóson, fehér Waffenrockban és fehér vállszíjon lógó panganéttal. Ezt a képet későbbi átfestásekkel tönkretették. Ld. Bálint Sándor: Palánk, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1960—62. 153. 25 U. o. 1856. szeptember 2. 26 SZÁL. Szegedi Városi Tanács 1873/1856. sz. 27 U. o. 9993/1856. sz. 28 U. o. 1989/1857. sz. 29 U. o. 198