A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi Zsótér-ház építése

A SZEGEDI ZSÓTÉR HÁZ ÉPÍTÉSE I A szegedi Széchenyi-tér, Szeged főtere, hazánk egyik legharmonikusabb, jó benyomást keltő tere, ami a téglalap alakú teret körülvevő paloták egységes párkánymagasságának köszönhető. A kétemeletes épületek nagyjából meg is határozták a városkép jellemző sajátosságát, amit még hosszú ideig tekintetbe vesznek a várostervezők és építészek. Ez idő szerint úgy látszik, hogy a térnek jelenlegi képét lényegesebben nem változtatják meg. Inkább javították a teret a közelmúltban azzal, hogy a tér északi oldalán levő 6. sz. épületet emeletráépítéssel összhangba hozták a tér többi kétemeletes párkánymagasságával. A teret különben Stübben, egy német városépítész 1924-ben úgy említi, mint amely példás térkompozíciójával hat. Nagyszerű térhatását a közepe felé lejtő útvonalaknak köszönheti és az azonos magasságban tartott főpárkányoknak, amire fentebb is rámutattunk. Első látásra nyilvánvaló, hogy részleteiben több helyen szépítésre, javításra szorulnak a tér épületei.

1 Ez érthető, hiszen a tér olyan korban alakult ki, amikor a várostervezés egészséges elgondolásait a fennálló társadalmi és gazdasági viszonyok következtében teljesen végigvinni nem lehetett. Az 1879-es árvíz után mondhatjuk, újból létesült a város és elsősorban alaprajzában tudták — igaz nagy harcok árán, — keresztülvinni a tervezők akaratát. A tér észak-keleti sarkától a tanácsházáig terjed a város egyik impozáns épülete, az ún. Zsótér-ház, amely elsősorban tömegével vonja magára a figyelmet. Az épületben a klasszicista elemeken itt-ott, főleg a második emeleten, romantikus vonások is felcsillannak. Építéstörténetének egy szakasza, amelyet alább ismertetünk, egyben a város történetének is érdekes fejezete. Megjegyezzük, a város építés-kultúrájával foglalkozó művek az épületről alig tesznek említést, csak annyit, hogy létezik. Nem ismerik keletkezése történetét. Pedig egy igen bonyolult építési szakaszon átment épülettel van dolgunk, amely ma úgy tűnik, hogy az épületet egy időben, egyszerre hozták létre. A három oldalával utcára, homlokfalával pedig a Széchenyi térre néző épülettömbnek csupán a hátulsó frontja (Bajcsy-Zsilinszky utca) árulja el, hogy az többszöri hozzáépítés után nyerte mai alakját. 1950 óta a Zsótér-ház a szegedi járási tanács széképülete lett, s a jelenleg folyamatban levő átalakítása, főleg belső elrendezésére és a födémek megerősítésére, valamint az eddigi padlástérnek hivatali helyiségek használatára való átépítésére terjed ki. Külső megjelenésén is végeznek némely változtatást, mert a padlástér ablakainak új vágatot adnak. Igen fontos a belső kiképzés. Az emeleteken három traktus van: az udvar felőli folyosó, azon belül a homlokfalak felé két sorban helyiségek. Ezek közül a folyosó 1 Bálint Sándor—Pálfy-Budinszky Endre: Szeged város műszaki kialakításának terve, Szeged 1943. Sokszorosítás. 19—20. old. Szegedi Állami Levéltár Könyvtára. J. Stübben: Handbuch der Architektur, Leipzig 1924. Szegeddsl foglalkozó részek: 44, 175, 194, 208, 465, 625. 189