A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Dömötör János: Tornyai Baján

bizonyos feszültség támadt és ezért nem akarta igénybevenni Tornyai ismét Szász Gézáék szőlőjét. Ennek ellenére Szász Gézával élete végéig megőrizte Tornyai a meleg barátságot. Második, 1929 nyarán megvalósult bajai tartózkodás célja jobbára a pihenés volt. Tornyai a kis kazettáját vitte magával és ehhez a kb. nyári egyhónaphoz doboztetőre festett kisképek (22X27, 12x19) megalkotása kapcsolódik. A fenti okok miatt ez alkalommal kiállítás rendezésére nem került sor.

46 Tornyai később is foglalkozott a Bajára való visszatérés gondolatával. Ez világosan kitűnik az 1930. jul. 17-én kelt Éber Sándorhoz intézett leveléből is. Éber Sándorék barátsága és a város vezetőinek megbecsülése a betegségéből lábadozó Tornyai tollára „Baja már valóságos második hazám", kifejezést csalta. A várossal való összeforrottsága a levélnek abból a részéből is kitűnik, ahol a bajai polgármesterről, mint „polgármesterünk"-ről beszél. Sajnos a levél megírásakor betegsége, később egyéb okok megakadályozták a Bajára való visszatérés kedves tervének megvalósításában. Helyette, de Bajához kapcsolódva következett Szentendre és a csodálatosan szép hattyúdal. Baja Tornyai életében az újabb művészi magára találás, élet és alkotó kedv, a kiteljesedő öregkori harmónia kezdete. Az életműben pedig egy új művészi korszak indulásának első állomása. Tornyai a húszas évek elején — Vásárhelytől elszakadva Budapesten lassan találta csak meg helyét és nehezen illeszkedett bele a fővárosi művészeti életbe. Hosszú éveken át nemhogy alkotásra nem alkalmas, de egészséges lakásnak sem tekinthető helyiségben élt az akkori Svábhegyen, Lóránt u. 9. szám alatt. Nedves, egészségtelen földszint és alagsor közötti lakás volt ez, mely egész miliőjével nyomasztó hatást gyakorolt az ezidőben éppen gyökértelensége, magárahagyottsága miatt egyébként is depresszióra hajló művészre. Részben objektív — műtermi —, részben szubjektív — lélektani — okok miatt nem sokat festett ez időben. Alig szerepel a kiállításokon. Ezt a lehangoltsági állapotot a húszas évek közepén Szabó Proits Rozáliával, későbbi feleségével való találkozása oldja fel. Sikerül rávennie Tornyait arra, hogy a Horánszky u. 9. sz. alatti (ma Makarenko u.) ma is az özvegy által lakott, műtermes lakást kibérelje. Bízott abban, hogy az akkor nem alacsony bérleti díjat művészi munkájára támaszkodva, abból megélve rendezni tudja. Ebbe a lakásba Szabó Proits Rozáliával együtt 1925. okt. 25-én költözött be.

47 Ettől kezdődően kap fokozott lendületet munkássága. Egyre többet szerepel különböző kiállításokon. Emberi kapcsolatai is erősödnek. Gyakrabban jelenik meg művészkollégái társaságában. E találkozások során ismerkedik meg Szász Endrével, aki akkor még Budapesten lakott és csak 1926—27-ben költözött Bajára. A Szabó Proits Rozália hite, bizalma, fiatalos lelkesedése által erősített önbizalmat nagymértékben tovább fokozta Tornyaiban a bajai fogadtatás rendkívüli szivélyessége, és az ottani vezetők nagyfokú megbecsülése is. Ennek az emberi talpraállásnak, megvalósult harmóniának megvan Tornyai művészetében is a hatása. Igaz, hogy bizonyos mértékben a bajai táj is befolyásolta, hiszen az enyhén lankás, fás és a Duna ártéri erdőivel szegélyezett vidék más, mint a vásárhelyi puszta fehéren izzó szikje, fátlan tanyáinak tragédiáról valló kietlensége. A táj arcának eltérő volta azonban nem magyarázza művészetének bajai színesedését, nyugalmát és derűjét. Az emberi felemelkedés és magáratalálás az igazi és helytálló magyarázat. Tornyai Baján festett művei tematikailag közvetlenül kapcsolódnak 46 özv. Tornyai Jánosné személyes közlése 47 özv. Tornyai Jánosné személyes közlése 158