A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Dömötör János: Tornyai Baján

program magas színvonalára jellemző', hogy a Kör által rendezett hangversenysorozatnak 1928. ápr. 9-én, Bartók Béla is egyik eló'adóművésze. Mellette Basilides Mária, Kosa György, JeanneMarie Darrée, Hubay, Dohnányi, Sauer Emil ezidőben rendezett önálló estjei szintén említést érdemelnek. A város zenei életének színességét, élénkségét két tény még inkább aláhúzza. Az egyik az, hogy Liszt Ferenc Kör a húszas évek végén önálló havi zenei folyóiratot ad ki Filharmónia címmel

15

. Ebben zenei tanulmányok, esszék, koncertprogramok és zeneművek elemzése mellett hazai és külföldi zenei hírek kaptak sajtó nyilvánosságot. A hangversenyéletet kiegészítette a kórus éneklés. A Liszt Ferenc Kör kórusa mellett, mely túlnyomóan klasszikus és egyházzenei műveket mutat be, még három dalárda is működik. A dalárdák régi hagyományra támaszkodnak, hiszen a „Bajáer bürgerliche Liedertafel," 1856-ban jelenik meg, de a dalárdák színvonala nem éri el a Liszt Ferenc Kör kórusának szintjét. Zenekari muzsika ápolására két évvel a Liszt Ferenc Kör működésének 1926-os megkezdése után már megalakul a Bajai Filharmonikusok egyesülete, mely a szimfonikus zene művelését tűzte ki maga elé célul.

16 A város kereskedelmi-forgalmi jellege folytán kialakult jómódú polgári réteg azonban nemcsak a zene, hanem a képzőművészet iránt is érdeklődött. Ez az érdeklődés teszi érdemessé, hogy a Nemzeti Szalon évenként visszatérően rendezzen képzőművészeti kiállítást Baján. így 1927-ben már a harmadik kereskedelmi jellegű kiállítást nyitja meg itt a Nemzeti Szalon.

17 Ezt követően 1928-ban három festőművész, Kmetty János, Perlrott Csaba és Gráber Margit kiállítása gazdagítják Baja kulturális életét, március 31-től április 6-ig. Ok is az erre a célra sorozatosan felhasznált Nemzeti Szálló nagytermében rendezték kiállításukat.

18 A kiállításokon Baja város vezetőségén és a Takarékpénztáron kívül néhány ismert műgyűjtő szinte minden alkalommal vásárolt legalább egy műalkotást. Külön ki kell emelni Szász Ottó földbirtokost, aki a város legtöbb adót fizető polgárainak, virilistáinak, élén állt, mellette Róna Dezső főorvos, Schön Géza, Papp Lajos kereskedők, Weidinger Géza, valamint Müller József földbirtokos vásároltak rendszeresen. A későbbiekben közülük nem egynek a nevével a Tornyai kiállítás vásárlói között is találkozunk.

19 A saját belső erőforrásokra épülő élénk zenei élet és az általában eladási céllal megrendezett kép kiállítások mellett azonban a város kulturális életének számtalan megoldatlan kérdése tartja nyugtalanságban a helyi értelmiség vezetőit. így többször is visszatérő és a húszas évek végén megvalósításra váró terv a városi közkönyvtár létesítése, múzeum alapítás és Baja monográfiájának megírása.

20 A múzeum alapítás megoldatlansága annál is inkább fájó kérdése volt Baja városnak, mert egy alkalommal, 1916-ban már elszalasztottá, szerencsétlen körül menyek és szűklátókörűség miatt, Déri Frigyes a város szülötte ezirányú nagylelkű gesztusát. így azután Déri múzeum helyett kénytelen volt megelégedni a város lakossága Déri kerttel, mely a múzeum céljára Déri Frigyes által megvásárolt telek nyilvános parkként való megnyitásával jött létre. 15 Rajcsányi Jakab: Baja, Bpest 1934. 265. 1. 16 Rajcsányi i. m. 273. 1. 17 A Nemzeti Szalon III. bajai képzőműv. kiáll, katalógus 18 Bajai Újság 1928. III. 31. 19 Korabeli sajtó közlemények és Miskolczi Ferenc festőművész személyes közlése. 20 Schmidt Béla: Baja város társadalmi és kultúrproblémái. Független magyarság 1928. júl. 10 150