A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)
Dömötör János: Tornyai Baján
A kiállítás megnyitásának napján, december 19-én a Bajai Hírlapban Dr. Szőri József 9 festőművész tollából a tárca rovatban hosszabb cikk jelent meg. 10 Szőri József cikke első részében szintén utal a kulturális decentralizációra és sorba veszi az eredményeket. Kiemeli a Szegedi Képzőművészeti Egyesület tárlatait, továbbá az Aradi Képzőművészeti Társulat jelentős, 30—40 ezer koronás, a magyar képzőművészet számára nyújtott támogatását. Elmondja, hogy Hódmezővásárhely, Makó és Szeged után Baján rendez most Tornyai kiállítást. Felhívja a figyelmet a Juss-ra és paraszti interieurjeinak egyszerűségét méltatja. Végül nagyra értékeli Tornyai „bő gatya, pittykés dolmány, fokos és árvalányhaj nélküli" magyarságát. (Ugyanezt a cikket közli le 1910-ben a Hódmezővásárhelyen megjelenő Jövendő с folyóirat első évfolyamának első száma is.) A bajai sajtó a fentiekből is kitűnően komolyan és hangsúlyának megfelelően foglalkozott a kiállítással. Egyedül a Palánkán megjelenő Baja és Vidéke с hetilap hallgat a kiállításról. Különös, hogy ebben a lapban még csak egy sornyi hír sem jelenik meg Tornyai tárlatáról. Minden bizonnyal azért nem, mert Palánkán ugyanebben az időben nyílt meg Eisenhut Ferenc képkiállítása, aki viszont palánkai születésű. A szerkesztőség nyilván nem akarta a helyi művész „városunk nagy szülötte" kiállításának jelentőségét csökkenteni a Tornyai kiállításra utaló hírrel, vagy közleménnyel. A kiállítást az említett napon, december 19-én, vasárnap délután Hegedűs Aladár, Baja város polgármestere nyitotta meg. Már a nyitás napján vásárlásra is sor került. Szász Ottó helyi földbirtokos a Népoktatás a tanyán с képet vette meg. Pár nap múlva már több más kép is gazdát cserél, és a sajtó hamarosan 1000 koronán felüli eladásról adott hírt. 11 A kiállítás anyagának gerincét az 1908-as hódmezővásárhelyi kiállításon bemutatott művek képezték. Külön katalógus a bajai kiállításra nem készült. így az az 1908-as katalógus, melyhez Endre Béla írt meleghangú előszót, nyújt tájékoztatást a bajai kiállítás anyagáról is. (I. sz. melléklet) Külön figyelmet érdemel a katalógussal kapcsolatban az a teljességre törekvés precizitás, bizonyos részeiben naiv és kedves őszinteség, mellyel Tornyai a katalógus utolsó két lapján a kiállítottakon kívüli képeinek lajstromát — lényegében egész munkásságának áttekintését — nyújtja. Felsorolja az apró alkalmi és helyi családi megrendelésre készült ceruzarajzokon, olajfestményeken, térképeken, illusztrációkon át a templomi képek kétszáz darab szentjéig és az ezt követő „tisztán művészi dolgok"-ig egész tevékenységét. Sőt a VII. sorszám alatt kiemelt nagyobb munkái változatainak példányszámát is közli. A kiállítás kétheti nyitvatartás mellett 1910. január 2-án zárult. A bajai kiállítás sikerének híre Hódmezővásárhelyre is eljutott és ez alkalomból a helyi sajtó örömmel üdvözölte a város festő fiát, Tornyai Jánost. 12 Tornyai Bajáról tovább vitte a kiállítást több más vidéki városba — Szabadka, Temesvár, Békéscsaba, Arad — is, felfrissítve időközben festett alkotásaival. 13 Tornyai a kiállításnak ezzel a széleskörű vándoroltatásával jelentősen megelőzte korát, fontos kultúrmissziót töltött be. Igaz, ugyan hogy a kiállítások megrendezéséhez bizonyos eladás is kapcsolódott, de ha csak ez vezette volna Tornyait, korán abba kellett volna hagynia a tárlatok sorát, mert nem egy városban (pl. Békéscsaba) 9 Szőri József (Szeged, 1879. — Uzsok, 1914) Szablya Frischauf Ferenc tanítványa. Ügyvédi munkája mellett festett. 1908. óta tagja volt a KÉVE-nek. (L.: Művészeti Lexikon Győző A. Bp. 1935. 517. 1.) 10 Bajai Hírlap 1909. XII. 19. 11 Bajai Független Újság 1909. XII. 2212 Vásárhelyi Reggeli Újság 1909. XII. 22., Kiss Lajos: Vásárhelyi művészélet, Bp. 227. 1. 13 Bodnár Éva: Tornyai János, Bpest, 1956. 31. 1. 148