A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Tóth Ferenc: A makói talicska

bele egy eró's pálcát tesznek. Kiss Lajos szerint e pálcika a nyakló csülke.^ A makói nép ezt a fadarabkát pácának vagy pöcöknek nevezi, és a nyakló csülkének azt a madzagot hívják, amit a talicskaszarvra akasztanak. (A lószerszám istrángjának is az a csülke, amit a hámfára húznak.) A nyakló másik ismert neve a hám. Ezt sokan lealázónak tartják, mert hámja csak a lónak van. Ezért az öregek viccesen úrhámnak (embőrhám) mondják. Makón a hámnak átkötött pántja, melledzője nincsen. A melledzős talicskaszíjat a kubikosok használják, és megkönnyíti a járást a meredek, „legényös járón."

15 „A kajsza tajicska a hámot jobbra vagy balra húzza". A nyakló nem új találmány. Comenius 1673-ban írja: A teherhordó emberec edgy kereke ü talicskán a köeteleket nyakba akasztván hordoznac."

16 Abb. 8. ábra A talicska sokkal szebb és tartósabb, ha be van festve. Leginkább zöld színű, de van barna és szürke is. A különféle vasalásokat lakkal feketére mázolják. A talicskakészítő sohasem árul festett portékát, mert ezt a vevő nem szereti, mert látni akarja, hogy mit vásárol. Régen alig volt talicska, amelyen tulajdonjegy ne lett volna. A festettre valami más színnel, a festetlenre tüzesvassal vagy billegvassal égették be a név kezdőbetűit. Ezt a talicska végére, esetleg az oldalára is rásütötték. Egyesek patkót is szegeztek a talicskára. Ennek babonás hitét, szerencsét hozó jellegét már nem ismerik. Sokan csak azért teszik rá, hogy erősebb legyen. A gazdasági udvarban használt talicskákat kátránnyal tartósítják. 14 Kiss Lajos: A szegényember élete. É. n. Atheneum 118. 15 Tömörkény i. m. 82. 16 Magyar Nyelvtörténeti Szótár, Talicska címszó. 127