A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964-65. 2. (Szeged, 1966)
Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki gótikus templom 1964. évi ásatásáról
A TEMPLOMRA VONATKOZÓ IRODALOM A sárospataki r. k. templom építéstörténetével egyetlen komoly igényű tanulmány sem foglalkozik. Szombathi János (História scholae seu collegii Sárospatakiensis, Monumenta Protestantium Hungáriáé Ecclesiastica, Sárospatak, 1860) az első, aki részletesebben foglalkozik a templommal, számára azonban az építéstörténet csak annyiban lényeges, hogy be tudja vele bizonyítani : a templom már a protestáns időkben épült, s hogy a katolikusok így jogtalanul bitorolják. Ennek érdekében nem a meglevő hiteles adatok alapján próbál meg egy történeti képet rekonstruálni a templomról, hanem előre felállított elképzeléséhez keres — sokszor nagyon is kétes értékű — bizonyítékokat (az 1519-ből származó Pálóczi síremléket jezsuita hamisítványnak tartja pl). Műve értéke—téves megállapításai ellenére is — nagy, mert a XVIII. század végén szemtanúja a templom átépítésének, s az erre vonatkozó megjegyzései lényegesek és döntők. Szinyei Gerzsonnak (A sárospataki ev. ref. egyház templomairól, Sárospatak, 1896.) a múlt század végén megjelenő könyve a templomról tulajdonképpen nem lép túl Szombathi koncepcióján, szövegében is erősen használja Szombathi művét és kiadatlan kéziratait. — S ezen a két könyvön kívül részletesebben senki sem foglalkozott a templommal, legfeljebb egy-egy a várral foglalkozó tanulmányban megemlítik. Ezek közül a legértékesebbek Divald Kornél és Lux Géza megjegyzései, akik ötletszerűen, de helyesen, felvetik a pataki templom kapcsolatát a felvidéki nagy polgárvárosok plébániatemplomaival. (Divald Kornél: A sárospataki vár, MMÉEK, 1902., különlenyomat; Lux Géza: Sárospatak műemlékei, Magyar Építőművészet, 1944. szeptember). XVI— XVII— XVIII. századi történetére fontos adatokkal szolgálnak a városi protocollumok (Tiszáninneni Ref. Egyházkerület Levéltára, Sárospatak). Az 1737-es égésre vonatkozó adatot Balassa Iván kiadta (Újabb adatok a sárospataki vár történetéhez, Borsodi Szemle, I960., IV. (1—2). A templomnál egyetlen ásatás történt, a szentélyen kívül, a várfalak helyreállításánál. Itt Détshy Mihály megtalálta a korábbi szentély egyik támpillérét, melyből már következtetett a szentély alakjára. (Beszámoló a sárospataki vár helyreállítási munkálatairól, Műemlékvédelem, 1959/2.) Dobó Ferenc végrendeletét kiadta Radnánszky Béla (Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, III., Bp., 1879., 192—216.) A királyi kápolnákról Jankovich Miklós ír Budakörnyék plébániái és a királyi kápolnák intézménye című tanulmányában (Budapest Régiségei, 1959). Molnár Vera 135
