A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964-65. 2. (Szeged, 1966)

Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki gótikus templom 1964. évi ásatásáról

BESZÁMOLÓ A SÁROSPATAKI GÓTIKUS TEMPLOM 1964. ÉVI ÁSATÁSÁRÓL I A sárospataki r. k. templom nem tartozik ismert gótikus építményeink közé. Patak várának neve elhomályosította középkori történetének többi emlékét, így a templomot is, bár az a hely fontossága révén, egész megoldási módjával, méreteivel (40X 17 m) nagyon fontos helyet foglal el a középkori Magyarország késő-gótikus templomai között, egyedül a Felvidék nagy polgárvárosainak templomaival mérhető (Lőcse-Levoca, Bártfa-Bardejov, Eperjes-Presov, mindhárom Csehszlovákiában, stb.). Feledésbe merülésének egyik nagyon fontos oka — a vár mindent elhomályosító nagysága és jelentősége mellett — a templom XVIII. századi átalakítása volt. Bár a XVIII. század vége nem hajtott végre rajta mindent elsöprő és egész voltából kiforgató átalakítást, a középkori képet mégis megszüntette. Az 1737-es tűzvész után elfalazták gótikus ablakainak a felét; leszakadt gótikus boltozata helyébe barokk boltozat került; eredeti szintjét kívül és belül is megváltoztatták, feltöltötték; régi déli tornyát használaton kívül helyezték, felső részét lebontották, külső képét pedig a felismerhetetlenségig eltorzították. Nyugati homlokzata elé új nyolcszögletes tornyot építettek. Ennél a toronynál megmutatkoznak a barokk korszak végénél helyenként jelentkező bizonyos historizáló törekvések, melyek már-már itt a neogótika emlékét idézik. Ez a torony az eredetileg déli toronnyal vagy hangsúlyos déli bejárati résszel és oromzatos homlokzattal bíró gótikus templom egész tömegét tönkretette, s feltűnő volta azzal a káros hatással is járt, hogy neogót jellegével — melyet bizonyos neogót átalakítások csak megerősítettek — a felületesebb szemlélőt még a templom alaposabb megnézésétől is elterelte. A templomról — nagy jelentősége dacára sem — jelent meg egyetlen komolynak mondható publikáció. Most az Országos Műemléki Felügyelőség elhatározta helyreállítását, s ebben az évben indult meg a templomnak a helyreállítást megelőző ásatása. Ez a rövid beszámoló az idei ásatás és falkutatás eredményeit ismerteti. A templom egésze még a régészeti feltárás szempontjából is csak kezdeti stádiumban van, nemhogy tudományos értékelését véglegesnek lehetne mondani. De az eddigi kutatások eredményei is nagyon jelentősek. Ezek alapján az minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a templom egyike a magyarországi késő-gótika legfontosabb emlékeinek. A barokk „elleplezés" alól előkerült az igazi gótika, s ennek értékét csak növeli, hogy míg legfontosabb gótikus templomaink nagy része a századforduló Európa-szerte is sokat romboló restaurálási törekvéseinek esett áldozatul (elegendő csak a Mátyás-templomra, vagy a Storno által tönkretett soproni emlékekre utalni, melyeknek már valódi részleteiről sem merjük elhinni, hogy valódiak), itt terjes tisztaságban kapjuk a gótikát, amit a barokk nem rontott el, csak elrejtett. 127