A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

A legdöntőbb kérdésekben azonban továbbra is a közgyűlés határozott. Évenkint két közgyűlést hívtak össze: egy terv- és egy zárszámadásjóváhagyót. Ezt a rendszert alkalmazták 1963-ban is. 1964-től, az üzemegységrendszerre történő átszervezéstől nincsenek küldöttgyűlések, hanem üzemegységenkint 2 havonként tartanak közgyűléseket, s a 3 üzemegységben hozott határozat együttesen képezi az egészet. Továbbra is megmarad azonban az egész gazdaság viszonylatában az évenkénti 2 összevont közgyűlés, a tervtárgyaló és zárszámadásjóváhagyó. Vezetőség (Igazgatóság) A tsz gazdálkodását a közgyűlések ill. küldöttgyűlések közötti időben a vezetőség irányítja. A vezetőség tk. a tsz közgyűlése határozatainak végrehajtó szervezete a főbb kérdésekben, s a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Tagjai nagyobb %-ban a termelés különböző ágazataiban dolgozó, a termeléshez jól értő, a közösség érdekeit becsülettel képviselő tagok, akiket a közgyűlés bíz meg e feladat elvégzésével, kisebb %-ban pedig függetlenített vezetők. A vezetőség összlétszámát és ebben a függetlenített vezetők számát 1955-től a következő kimutatás szemlélteti: A vezetőség összA vezetőségben a függetlenített Évek létszáma vezetők száma 1955 7 1 1956 7 1 1957 7 1 1958 7 1 1959 9 ! 1960 9 2 1961 13 2 1962 13 2 1963 15 4 1964 17 7 A tsz elnöke a megalakulás évétől egyben a vezetőség elnöke is. 1960-tól 1963-ig még az elnökhelyettes képviselte a függetlenített vezetőket a vezetőségben, 1963ban még a párttitkár és főkönyvelő, 1964-ben pedig a fentiek mellett még a 3 üzemegységvezető. A vezetőség nem függetlenített tagjait a 3 üzemegység területéről az egyes területek taglétszámának arányában választják a vezetőségbe. Munkájukért külön javadalmazást nem kapnak, azonban egy meghatározott feladat érdekében a vezetőség több napra is függetlenítheti őket a fizikai munka végzése alól, s a közgyűlés ilyen esetben ezekre a napokra külön javadalmazást állapíthat meg számukra. (Azok a függetlenített vezetők, akik nem tagjai a vezetőségnek, tanácskozási joggal vesznek részt a vezetőségi üléseken.) Vezetőségi üléseket mindvégig — kivéve az 1956—57-ik évet — kéthetenként tartottak és tartanak. A vezetőség meghatározott és előre elkészített munkaterv alapján végezte és végzi munkáját, természetesen a tervezettől voltak és vannak eltérések, ha a szükség úgy kívánja. Egy-egy vezetőségi ülésen — az egyes felelősök beszámolói nyomán — értékelik az elvégzett munkákat, majd meghatározzák a feladatokat. Évek folyamán kialakult gyakorlat szerint a vezetőség a gazdálkodás különböző ágazatait a következő megosztásban tárgyalja évenként. 12 A Móra F. Múzeum évkönyve 177