A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Csalog József: A legújabb kökénydombi fonatlenyomat tanulságai

tassai jár. Idegenben elhunytaknál, azoknál, akik szerencsétlenül jártak valahol, s akiket haza kellett hozni, az ilyesmire sor kerülhetett. A lakóház irányának meghatározása, az ajtónyílás helyének megválasztása, elsó'sorban a helyi klímaviszonyoktól függ. Tüzkövesen még a domborzatra sem voltak tekintettel: a házak hátsó keskeny oldala esik a vízpart felé; az ajtónyílás K-nek, D K-nek néz. Ez az uralkodó széliránynak felel meg, s azt mutatja, hogy a házak épító'i a szél elleni védettséget keresték. Alföldünkön az ÉNy—DK-i szélirány uralkodó volt. A lakóházban a fekvőhely, a sírgödörben, mint az ember második házában, a halotti gyékény tájolása ennek megfeleló'en hasonló okból lett azonos. Nem sík vidéken, ahol a völgyekben az uralkodó szélirány a domborzat hatása következtében módosul, a lakóházaknak és a síroknak a hossztengelyét illetően is helyi, egy-egy vidékre jellemző módosulásával számolhatunk. A nőknek és a férfiaknak a bal, illetve a jobb oldalukra való fektetése természetesen csak ott válhatott szabállyá, ahol a lakóházakban is megvolt a férfi és női oldal. Kisebb, egy-egy család lakóhelyéül szolgáló házakban ez a rend a neolitikumban már kialakult szokás lehetett. A tűzkövesi és számos bodrogkeresztúri temető sírjainak tájolása emellett szól. A következetesen Ny—K-i, illetve első tekintetre teljes rendszertelensége gondolhatnánk. Valójában éppen a rendszertelenségben kereshetjük a szabályt, a megoldás kulcsát pedig abban, ami következetesen kivétel. A budakalászi temető sírjainak tájolásáról szólva Banner a következő megállapításra jutott: A 123 sírt számláló temetőben mindenféle sírirányítás előfordult, kivéve az ÉK—DNy-it.

31 Hasonló szabály állapítható meg Alsónémedi jól feltárt temetőjének helyszínrajza alapján is.

32 Hódmezővásárhely-Bodzáspart bádeninek tartott sírjai viszont nem vehetők figyelembe, mert nem bádeniek. Egyikük leégett és összedőlt bádeni ház rétegben fekvő omladékába beleásott, melléklet nélküli későbbi sír,

33 a másik kettő bádeni cseréphulladékot tartalmazó földdel betemetett vermekbe utólag beásott, szintén későbbi sír.

34 Nem változtat a sírtájolásról mondottakon a többi, még ismeretes kevés sírlelet sem. A kerek vagy ovális házformával való összefüggés az ÉK—DNy-i hossztengelyű sírok hiányából tűnik ki. A már említett klimatikus okokkal számolva, a kerek vagy ovális házak bejárata is csak ezen az oldalon lehetett. Következésképpen ennek a résznek szabadon kellett maradni, de aligha lehetett fekvőhely a bejárattal szemközti oldalon, ami a ház felszereléséhez tartozó tárgyak legtermészetesebb helye. így a körfal mellett csak ÉK—DNy-i irányú fekvőhely nem lehetett. Nem tartom elfogadhatónak Bannernak a bádeni sírokban előforduló kövekkel kapcsolatos magyarázatát. Ennek a hátterében is a hazajáró halott elleni védekezés gondolata áll, mint feltételezés, holott ugyanannyi joggal a halott házának a védelmére, a megerősítésére is gondolhatunk. 28 A sírok tájolása és a nemek szerinti fektetés a bodrogkeresztúri csoport ismert temetőiben is megfigyelhető. 29 Dombay J., i. m. (több helyen). 30 A bádeni lakóházak közül a kiskőrösiekre hivatkozom. P. Z. XXII. (1931). 31 Banner J., Die Péceler-Kultur, A. H. XXXV. (1956) 188. 32 Uo. 33 Banner J., F. A. I—

II. (1939) II. t. 1. kép. — Az 1. sír fényképe sajnos ma is több kiállít ásban, fényképen, mint a Magyarországon elsőként talált bádeni sír szerepel. 34 Uo. 14—15. és II. t. 3. kép. 41