A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Marián Miklós: A Tiszai ártér téli madárvilága és gazdasági vonatkozásai

A TISZA ÁRTÉR TÉLI MADÁRVILÁGA ÉS GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI A kevés csapadékú, fátlan Alföldön végigfolyó Tisza dús növényzetű árterén, galériaerdeiben jellemző madárvilág alakult ki. Legnagyobb alföldi folyónk madárvilágának megismerése jelentős tudomá­nyos érdek. Gyakorlati szempontból is fontos, hiszen a szalagerdők avifaunája erős hatást gyakorol a folyót környező mezőgazdasági területek kultúrnövényeinek kártevőire. Munkám a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával működő Tisza­kutató Munkaközösség programjával összhangban készült. 1 Célja: 1. olyan, kvan­titatív vizsgálaton alapuló, az ökológiai viszonyokat is figyelembe vevő értékelését adni az ártér egy tipikus szakaszán, télen fellelhető madárállománynak, melyből általános következtetések vonhatók le a Tisza déli folyásának ornis-ára; 2. a jelen állapot rögzítése, mielőtt az ártér életét gyökeresen megmásító humán hatású vál­tozások (duzzasztó művek építése, erdő- és talajművelési módszerek bevezetése, a fűzerdő gyorsan növő nyarakkal való kicserélése stb.) bekövetkeznének; 3. előb­biek alapján az elkerülhetetlen beavatkozáshoz néhány olyan adatot nyújtani, amelyek azt jó irányban segítik. A Tisza madárvilágáról eddig aránylag kevés értekezés jelent meg. Beretzk (1961), Kárpáti (1958) és Sterbetz (1957) munkáit kell megemlítenünk ezen a té­ren. A folyó téli madárvilágáról, tudomásom szerint, még nem készült tanulmány. A vizsgálatok helye, ideje és módszere A vizsgálatok helyének kiválasztásában több szempont játszott közre: 1. A pró­baterületnek olyannak kellett lennie, amely a Tisza hazai alsó folyása mentén ural­kodó átlagos viszonyoknak felel meg. Nem volt alkalmas tehát az olyan rész, amely túlkulturált, emberi lakótelepekkel beépített, de ugyancsak alkalmatlan volt egy, a természetvédelmi rendelkezésekkel óvott, aránylag ősi állapotban maradt ár­téri szakasz is. 2. Mezőgazdasági területek vegyék körül, és lakótelepekhez köze­pes távolságra legyen. 3. Mindenféle téli időjárás mellett megtudjam közelíteni, hiszen többek között, az időjárásnak az állományra gyakorolt hatása is vizsgálat tárgyát képezte. 4. Emberi behatásoktól legfeljebb közepesen zavart legyen. E feltételeknek legjobban megfelelt a Szegedtől északkeletre, mintegy 7 km távol­ságban fekvő, a Tisza jobb partján, Tápé község és a Vesszősi gátőrház között hú­zódó ártér. Itt jelöltem ki 1958—59 telén a próbaterületet. (1. sz. vázlat) Földrajzi helve: Ész. : 46° 16', Kh. : 37°53' Tengerszint feletti magassága: 80 m. A terület hosszú­1 Ezúton is köszönetem fejezem ki dr. Kolosváry Gábor akadémikusnak, a Tiszakutató Bizottság elnökének, aki támogatásával vizsgálataimat nagyban elősegítette. 287

Next

/
Thumbnails
Contents