A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

az ablakok közötti faltestek fölött megkettőzött állókonzolok a főpárkányban, a rizalit szélének szorosan egymás mellé állított lizénái, a 3—1 — 1—1—3 homlokzati ritmus mind a kései magyar barokk palotaépítészet jellegzetességei. Bizonyosra vehető, hogy az épület tervezésébe semmiféle tudatos neobarokk-eklektikus szándék nem játszott bele, hiszen a homlokzat részletelemei kései romantikus jellegűek. De nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy egy régebben itt álló, faltestében felhasznált klasszicizáló későbarokk ház adottságaival kellett a tervezőnek számolnia — vagy egy ilyen ház emlékére való hivatkozást kívánt a megrendelő. A Gogoly (egykori Rigó) utca 20. sz. Farkas-, és 22. sz. Zákány-házat az irodalom tévesen mint „romantikus" alkotást nevezi meg.

77 Mindkettő a neohellén irányzatnak a szegedi eklektikába érkezett hatásait mutatja. Építészeik személye valószínűleg azonos, közelebbi meghatározása adatok hiányában azonban nem lehetséges. A sokkal érleltebb emeletes Zákány-ház füzéres párkánya, szabatos felépítésű ablak keretezései a kor valamelyik közkeletű építészeti mintakönyvének s esetleg a Kiss Dávid-háznak ismeretéről, lelkiismeretes tanulmányozásáról árulkodnak. Részleteit, egyes axisait tekintve vonzóan érdekes, de hidegebb formai érdeklődést tanúsít a Fellegi-ház.

78 A bizonnyal még a romantikában indult tervező bizonytalankodó örömét mutatja a számára újszerű formák halmozása, vagy az olyan félreértések, mint az emeleti pilaszterek aránytalanul nagy fejezete, a kettős ablakok hatalmas szemöldökdíszítése. A maga naivitásával az épület számíthat azoknak érdeklődésére, akik az eklektikát csak provinciális torzulásaiban tartják elfogadhatónak. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a Fellegi-ház és társai kellőképpen meg nem értett formaelemei nem annyira a népi építkezésben, mint az elburjánzó kispolgári későeklektikában fejtenek ki hatást.

7!> Befejezésül meg kell emlékeznünk néhány árvíz után épült, de szorosan az árvíz előtti eklektikához tartozó épületről. A romantika és korai eklektika formáinak zamatos keveredése teszi érdekessé Kalmár Imre Laudon utca 969. sz. (ma Mikszáth Kálmán utca 13. sz.) házát.

80 A tervet Jankovits István építőmester írta alá, valószínűleg ő maga készítette is. Jankovits -csal egyenlőre ezen kívül csak egy tervet hozhatunk kapcsolatba, amely azt bizonyítja, hogy már az árvíz előtt is Szegeden dolgozott, s a Hoffer-féle irányzathoz tartozott.

81 A Kalmár-ház romantikus szerkezetű homlokzata az eklektika elemeinek — lábazat, nyíláskeret, övpárkány, faloszlop, attika — használatával, de teljesen romantikus szellemben készült. Például az emelet vékony faloszlopai úgy támaszkodnak konzolokra, s tartják a golyvázott párkányt s attikát, ahogyan a romantika faloszlopaitól megszoktuk. Jankovits romantizáló terve érthetővé teszi, hogy mennyire erős szálakkal kötődött a szegedi iparos-polgári megrendelők egy része az egyszerűbb romantikus formákhoz. Amint ezt a Bécsi és Londoni körút, s az alsóváros számos utcájának árvíz utáni építészete is tükrözi. 77 Nagy Z. i. m. 227—228. old., Műemlékjegyzék (OMF) 1960. 158. old. 78 Zrínyi-u. 5. sz., Nagy Z. i. m. 266. old. 191. kép, Műeml. j. 160. old. 7Я „A stílusjegyeket felvevő népi-építészeti hagyomány rendkívül erős szövedékű: csak a maga logikájába illő formákkal hajlandó gazdagodni. A szoros funkcionális logika — amely a művészet legbensőbb rétegeihez tartozik — ... adja a népi építészet egyik legfontosabb sajátosságát: a nagyművészetből érkező rapszodikus értesüléseit képes rendszerré tenni, s nem engedi a népi építészetet a nagyépítészet romlottságába befutni . . ." (Fejes György—Török László: Az építészet eszközei. Kéziratban). 80 SZÁL. 18185. 1880. sz. terv. 81 SZÁL. 9464.1875. sz. terv, ,,Maróczy József háza Rókuson, Terézia- és Mihály-utcák sarkán levő 850. sz. telken, készítette Jankovits András ipar építész". (Ma Pulcz-u.-Terézia-u. sarok.) 260