A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)
Török László: A szegedi eklektika
Wegman és Scherrer nem tartoztak koruk jelentősebb építészei közé. Finom konzervativizmussal megtervezett épületük éppen csak kedvező nyitánya annak a most már sokkal fejlettebb alkotásokat felvonultató sorozatnak, melyet az ugyancsak meghívott építészek tervei alapján megépített reáliskola, Kiss Dávid-ház, Aigner- és Zsótér-házak, Kereskedelmi és Iparibank-épület jelentenek. Az árvíz előtti szegedi építészeti eklektika második fázisának egyre erősebben kirajzolódó vonalát közvetlenül ezek az építkezések, s közvetve a belőlük táplálkozó s hatásukat a régebbi eklektizáló alapokba olvasztó egyszerűbb lakóházépítkezések mutatják. 8. Juhász Gyula u. 22. (jellegzetes utcakép a hatvanas évek végéről) A ,,nemzeti polgári iskola" néven 1846-ban megnyílt szegedi reáliskola a hatvanas évekre annyira felfejlődött, hogy önálló s a nagyobb igényeket is kielégíteni képes épületének megalkotására kellett gondolni. 36 1870 februárjában az építkezés céljára a Klauzál és Széchenyi terek között később kialakult telektömb egy részét jelölték ki. Modern kapitalisztikus gondolkodásmódról téve tanúságot, a városi közgyűlés az iskolaépület földszintjére bolthelyiségeket tervezett. Nem sokkal később, szemben a korábbi elhatározással a Búza tér keleti végét jelölték ki és felkérték ,,Diescher építészt" 37 a tervek elkészítésére. Diescher nevű építészt kettőt ismerünk a század második feléből. Diescher Antal 1865-ben a Sándor utcai régi képviselőház építésének szereplője, Szkalniczkyt, Yblt és őt kérik fel tervek készítésére. Mint tudjuk, a zártkörű pályázatot Ybl nyeri meg. Dieschernek 400 frt. jutalomdíjat szavaznak meg, s a nagysürgősségű építkezés tervezéséhez meghívottakból építészbizottság alakulván, a kivitelezéskor közreműködését igénybe veszik. 38 3,i A reáliskola történetére, így építésére nézve is: Reizner János: Szeged története III. (Egyházak és hitfelekezetek, . . . ) Szeged 1900. 325—333. old. 37 Reizner i. m. 329. old., hibásan Discher-nek írja. 38 Ybl Ervin i. m. 159. old. 245