A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Szelesi Zoltán: Munkácsys „Landnahme” in Szeged

lése,

54 de legfőként a lenyűgöző Honfoglalás pompás szín- és szénvázlatai. E nagyméretű műveit nemcsak a helybeli, de az ország más tájain élő emberek is megcsodálták és elismerték Munkácsy géniuszának művészi teremtő erejét, a képen ábrázolt néptömegek történelemalakító jelentőségének kifejezését. * Bevezetőnkben jeleztük, hogy Munkácsy és Szegeddel kapcsolatos emlékező írásunkat, a nagy magyar festő születése 120. évfordulójának tiszteletére szántuk. Igyekeztünk feltárni Tisza-menti városunk és Munkácsy Mihály emberi-művészi vonatkozásait. Különös tekintettel figyeltük jelentős alkotásán, a Honfoglalás-on levő — dél-alföldi néphez kötődő — emberábrázolások eredetét. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy nem ez a tanulmány fújja le először az eltelt félévszázad porát Munkácsy történelmi képéről, hanem az a tizenöt évvel ezelőtt létrehozott kiállítás, amelyet 1950 nyarán a szegedi múzeumban rendeztek meg. Nyilván nem vonunk le semmit felszabadulás utáni tárlataink egyik legkimagaslóbbikának, az 1952-ben rendezett és százezres tömegeket megmozgató Munkácsy-kiállításna.k

; értékéből, ha azt állítjuk, hogy a Honfoglalás sok-sok év utáni „hivatalos felfedezése", vagy ha tetszik, „művészetpolitikai rehabilitálása", valójában nem a Műcsarnokban, hanem ezt megelőzően, két évvel, a Móra Ferenc Múzeumban történt. Munkácsy Mihály halálának 50. évfordulója alkalmából a szegedi múzeum egyik különtermében mutatták be a Honfoglalás nagy szín- és szénvázlatát, valamint azokat a felkutatott és első ízben nyilvánosságra kerülő stúdiumokat, melyeket a mester e művéhez készített. A sikeres tárlat nemcsak a Honfoglalás tartalmi és formai alakulásának nyomonkövetésében segítette a nézőket, hanem az ott elhelyezett fényképek, újságcikkek és könyvek is a mű teljesebb megértését és élvezését szolgálták.

55 Befejezőül mi is elmondhatjuk, amit félszáz éve az egyik helyi lap névtelen cikkírója érzelemtől fűtve vallott: „Az a vázlat, amely ma a kultúrpalotánk ékessége, sok tekintetben szebb, jobb az Országházba került nagy képnél, műtörténeti jelentősége pedig igazán páratlan. Bármennyire vergődésébe került is ez az alkotás Munkácsynak, bármennyire elősegítette is azt a szomorú katasztrófát, amely csodaszép Múzsáját örökre megölte: mégis drága és kedves marad e kép nekünk, mert hiszen ki tudná be a gyermeknek bűnül, hogy születése az anyja halálába került. Gazdagodhatik még a szegedi képtár számtalan műalkotással, ennél a képnél értékesebb kincset soha se találhat."

56 Szelesi Zoltán MUNKÁCSYS „LANDNAHME" IN SZEGED Mihály Munkácsy, dieser am Ende des vorigen Jahrhunderts in Paris lebende grosse ungarische Maler reiste im Oktober 1891 nach Ungarn, um zu seinem in Vorbereitung befindlichen neuen historischen Gemälde, „Landnahme" Studien zu verfertigen und Daten zu sammeln. Im Laufe seiner Rundreise im Lande suchte er auch Szeged auf. Munkácsy erwarb in der Stadt am Theissufer Eindrücke, die für ihn sowohl in menschlicher als auch in künstlerischer Hinsicht wertvoll waren. 54 „Felszolgáló lány". Olajfestmény, fa 55x36 cm. Jelzés: Jobbra lent: „Munkácsy". Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Vétel, 1900. — 4000 K. — Ltsz.: 50.683.1. „A főpap". Olajfestmény, vászon, fatáblára húzva. 67x32,5 cm. Jelzés: jobbra lent: „M". Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Adományozta: Brummer József, Párizs, 1911. — Ltsz.: 50.133.1. 55 Képzőművészeti Kiállítás. 1950. Szeged, Múzeum. Katalógus. Bev.; Bényi László. Szöveg:: Végvári Lajos. — Athenaeum Ny. Bp. 6. 56 Piktor: A mi képünk. (A Honfoglalás-vázlatai a kultúrpalotában.) — Sz N 1914. ápr. 12.. 223.