A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Szelesi Zoltán: Munkácsy Honfoglalás-a Szegeden

kácsy, ha szerepeltet is olyanokat, akik csak a dráma későbbi jelenetében lépnek fel, az első felvonás változás előtti, utolsó jelenetét ábrázolja, araikor a betóduló munkások véglegesen elhatározzák, hogy mindnyájan sztrájkba lépnek, ha a gyáros nem teljesíti követeléseiket. . . Alig hihető, hogy Munkácsy — akit közben a Honfoglalás с képének alkotása foglalkoztatott — évek múltán is ennyire pontosan emlékezett volna az 1891 októberében Szegeden látott drámára, annak szereplőire, díszleteire és jelmezeire. . . Éppen ezért feltételezhető, hogy Munkácsy különböző segédeszközök segítségével tudta megőrizni és felidézni emlékeit a darabról. Gondolhatnánk arra is, hogy friss benyomásairól vázlatokat készített, de valószínűbb ennél, hogy rendezőpéldány, vagy fényképfelvételek alapján rekonstruálta később a drámát és szereplőit".

14 Abb. 4. kép. A Szeged-felsőtanyai központ ünnepségén résztvevő lányok Katona Imre cikkéből hosszabban idéztünk, mert szükségesnek tartottuk, hogy a Sztrájk koncepciójának eredetét az ő kutatásai nyomán részletesen ismertessük. Bár apróságnak látszik, de nem valószínűtlen, hogy Munkácsy a díszletekről és a 14 Katona Imre: Munkácsy „Sztrájk"-ja — Művészet, 1962. augusztus III. évf. 8. sz. 8—10. E témával foglalkozik még Katona Imre: „Munkácsy Sztrájk-jának La Malou-i vázlata" c. dolgozata. — Művészettörténeti Értesítő, 1964. 4. sz. 279—283. 14 A Móra F. Múzeum évkönyve 209