A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Szelesi Zoltán: Munkácsy Honfoglalás-a Szegeden

ban, majd az új Kaszinóba mentek, ahol Munkácsy megtekintette — a már említett szegedi művésznövendék —, Tóth Molnár Ferenc ide készült képét, arról elismerőleg nyilatkozott, s a tanulmányait Münchenben folytatni kívánó fiatalembernek megígérte, hogy pártfogolja.

11 Este, a színházban, a vendégek tiszteletére díszelőadást tartottak. Előadás után a mestert az utcán várakozó szegedi ifjúság lelkesen megéljenezte, amit ő kalaplevéve köszönt meg. Végül is az érkezés napját, a Reökcsalád által rendezett vacsora zárta le. Abb. 2. kép. Munkácsy Mihály és Tisza Lajos Korábban írt dolgozatunkban már rámutattunk, hogy Munkácsy szegedi tartózkodásának művészettörténeti szempontból jelentős volt az itteni színházi látogatása. Említettük, hogy a helyi társulat előadásában nézte végig Szigligeti Ede és Balázs Sándor ,,A sztrájk" с népszínművét, amely nagy hatással volt rá. Tetszésének azzal adott kifejezést, hogy a felvonás szünetében a színpadon felkereste és üdvözölte a kitűnően játszó együttest.

12 Minden bizonnyal állíthatjuk, hogy a színdarab hatása alatt festette meg négy év múlva, 1895-ben munkásmozgalmi témájú művét, a Sztrájk-ot.

13 Ebből a valószínűnek látszó gondolatból indult ki Katona Imre, aki a Művészet 1962 augusztusi számában megjelent cikkében elemző módon foglalkozott a magyar sztrájkábrázolások genetikai és megjelenítésben összefüggéseivel. Az általunk közölt, de addig figyelemre nem méltatott alapvető felismerésű adat alapján bebizonyította, hogy Munkácsy Sztrájk-jának keletkezési alapmotívumai, valóban a művész által Szegeden látott Szigligeti—Balázs-féle színműben kereshetők. 11 Sz N, Sz H 189]. okt. 25. 12 Sz H 1891. okt. 27 13 Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez. — A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957. Szeged, 1957. 196. 207