A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

a munkaszervezési módot alkalmazták a leírt formában 1961-től, s az üzemegy­ségrendszer közvetlen munkaszervezési elve is ezen alapul. A területek felosztása egy-egy helyen több brigád között nehezebbé tette volna a gazdálkodás áttekintését az egyébként is — éppen a területi széttagoltság, sőt szétaprózottság miatt — nagy nehézségekkel küzdő termelőszövetkezeti vezetők számára, s a területek szétmérése a különböző brigádok között a 18 község határá­ban, a közel 100 birtoktagban fekvő termelőszövetkezeti területen, ez nagyon sok többletmunkát is jelentett volna. 1962. Szintén 3 nagy vegyes brigád volt, közel azonos létszámmal, mint 1961­ben, s a munkák szervezése is ugyanolyan, mint az előző évben, változás csupán a brigádvezetők számában és a munkacsapatok létszámában volt. 1962-ben ugyanis — a tagsággal egyetértésben — ahol arra szükség volt, így Makón és Kiszomboron növelték a brigádvezetők számát. Makón 2 helyett 4, Kiszom­boron 1 helyett 2 brigádvezető dolgozott ezután. Másik változás 1962-ben, hogy növelték a munkacsapatok létszámát az eddigi 10—14 főről általában 20—22-re. így a munkacsapatvezetők is nagyobb részt vállal­tak a felelősségből, s ez a brigádvezetők munkáját is segítette. 1963-ban újabb terület-és létszámnövekedés mutatkozott. Új területként Klára­falva jelentkezik, a korábbi helyeken viszont a létszám bővül, így az azonos munka­végzési feladatok mellett szükségessé vált a vezetők számának növelése. így az egyes — Makótól távolabb fekvő területekhez — területfelelősöket osztottak be. A terü­letfelelősök rendszere tulajdonképpen átmenetet képez az üzemi- és munkaszerve­zetben a brigádrendszerről az üzemegységrendszerre, amelyet éppen a következő évben, 1964-ben szerveztek meg. Az 1963. év egyben a termelés különböző ágazataira szervezett brigádrendszer teljes kialakulását és csúcspontját is jelenti a Lenin tsz-ben. (Az 1963. évi üzemi és munkaszervezetet a mellékelt kimutatás szemlélteti.) Gépi- és fogat munkák szervezése 1961-ig a fogatokat a növénytermelő brigádokhoz osztották be, tehát nem vol­tak külön fogatosbrigádok, 1961-től azonban különválasztották a fogatosokat a növénytermelő brigádtól, s külön fogatosbrigádokat szerveztek, természetesen a nö­vénytermesztő brigádok kiszolgálására. A gépek és szállítóeszközök azonban egészen 1964-ig központi kezelésben vol­tak, s azokat a főmezőgazdász irányította, összehangolva a munkákat a növény­termesztő brigád munkáival. A zöldségtermelés munkaszervezete Öntözéses zöldségtermelés 1959 óta van a Lenin Tsz gazdaságában, így munka­szervezetérőt is ezidőtől beszélhetünk. Általában 14—20 ember dolgozott a zöld­ségtermelésben. Ezek egyes években külön brigádot, más években viszont csak munkacsapatot alkottak, a gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy mivel kevés a létszám, ezen a területen elegendő csak munkacsapatot szervezni e munkák végzésére. 1962-ig a főmezőgazdászhoz tartozott ezen munkák irányítása is, 1962 óta ker­tészmérnök irányítja az itt dolgozó egy munkacsapat munkáját. A munkacsapat­vezető tőle kapja az irányítást, amelyet azután a munkacsapat tagjaival együttesen végrehajtanak. A munkacsapatvezető nem függetlenített. 189

Next

/
Thumbnails
Contents