A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

gazdálkodás alapvető szervezési és termelési egységei az állandó termelő brigádok. A fő termelési ágak szerint kialakított üzemi szervezet a szakirodalom egyöntetű megállapítása szerint

6 a termelőszövetkezetek megalakulásának általában első időszakában használható különösen eredményesen, mert „ez a gazdálkodás egyszerű tagolását"

7 adja, és „megfelel a közös gazdálkodás irányításában még nem gyakorlott vezetés feltételeinek is"

8

. Ezt a szervezeti felépítést a szakirodalom — szintén egyöntetűen — "a kisebb területű, . . . valamint a nagyobb új"

9 tsz-ek számára tartja elsősorban alkalmazhatónak,

7 s hogy ez valóban így van, azt a Lenin Tsz szervezeti felépítési tapasztalatai is bizonyítják. A Lenin Tsz mindkét minőségben alkalmazta ezt a szervezeti formát, e őször, a kezdeti években mint kisebb területű tsz, később pedig mint állandóan növekvő ,,új, nagyobb" területű tsz. Ez a termelés fő ágazataira szervezett üzemi szervezet éveken át megfelelőnek, jónak bizonyult, azonban a tsz területének nagyarányú megnövekedése, különösen pedig területeinek egymástól távol fekvő és egymástól teljesen elkülönült volta az utóbbi években már nagyon megnehezítette a közös gazdaság áttekintését, s mindez arra figyelmeztette a tsz vezetőségét, hogy ez a szervezeti forma már nem alkalmas feladata betöltésére. így került sor az 1964. évvel a korábban alkalmazott üzemi- és munkaszervezet átalakítására, a brigádszervezetről az üzemegység-szervezetre, amely a gazdálkodás szervezésének már egy magasabb formája. A küzdelmes és problémákban is gazdag fejlődés útját az alábbiakban részletesen ismertetem. Mivel a Lenin Tsz üzemi-és munkaszervezete az évek egymásutánjában szinte szakadatlanul — alapvonását megtartva bár, de változott, ezért az évek egymásutánjában évenként ismertetem a fejlődés vonalát. Ha nem sokban is, ha csak egykét vonásban, illetve kísérletben is, de mindegyik év hozott bizonyos változást, s ezeknek az éveknek a tapasztalata alakította ki és szilárdította meg a Lenin Tsz üzemi- és munkaszervezeti alapformáit, s a kísérletek, próbálkozások sikeres vagy sikertelen volta így, az évenkénti fejlődés vonalában mérhető le leginkább. a) A növénytermelés munkaszervezete Mintegy 4 éven át a Lenin Tsz gazdálkodásában szinte teljesen szántóföldi növénytermelés folyt, így természetesen munkaszervezetet is csak ezen ágazatra kellett tervezni. A többi üzeniág tevékenysége, ezzel egyidejűleg munkaszervezete is csak a későbbi időkben jelentkezik a maga speciális vonatkozásában, jellegzetességeivel. Mint a Lenin Tsz egész üzemi- és munkaszervezetében, úgy a növénytermelésben is az állandó, azonban taglétszámukban mindig növekvő brigádok, s ezeken belül a munkacsapatok képezték a termelőmunka fő szervezési formáit 1964-ig. A kezdeti években azonban tulajdonképpen még nem volt szükség különösebb munkaszervezet kialakítására. Kis területen, kevés taggal kezdték meg működésüket. S bár már az első évben, 1955 őszén létrehozták azokat a szervezeti egységeket — egy brigád 3—4 munkacsapat —, amelyek ha kezdetleges fokon is, de magukba hordták későbbi szervezeti felépítésük csíráit, ezek tulajdonképpen inkább csak elméletileg léteztek. Elnököt és még néhány függetlenített vezetőt is választottak az 6 A már idézett müvek. 7 A termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve Akadémiai Kiadó, Bp., 1960. 368. oldal. 8 Uo. 9 Uo. 185