A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

A munkacsapat-vezetők feladata a tsz legkisebb munkaszervezeti egységeinek, a munkacsapatoknak az irányítása. A brigádvezető utasítása alapján szervezik, irányítják és ellenőrzik a csapat tagjainak munkáját. A csapat teljesítményének •elsődleges számbavétele is az ő feladatuk. A munkacsapat-vezető a csapat legmunkásabb, legtehetségesebb tagja, akinek tudását társai is elismerik és megbecsülik. Munkacsapatvezetők a Lenin Tsz-ben csak a növénytermelésben vannak, ugyanis az állattenyésztésben csak egy évben szerveztek munkacsapatokat. A vezetők munkájáról — a részleteken túl — általában is csak elismeréssel lehet szólni. Jó képességűek, magas szakmai ismeretűek, széles látókörnek, jó szervező képességűek, képesek a gazdálkodás áttekintésére, s bár igen nagyok a rájuk bízott feladatok, képesek annak — eddigi munkájuk alapján már bizonyítottan — megoldására. Minden problémát megbeszélnek, megvitatnak. Világosan látják a feladatokat, helyesen mérik fel a szükségleteket, s mindig megtalálják a legcélravezetőbb módot a termelés feltételeinek biztosítására, amely pedig ilyen nagy gazdaság esetében nem könnyű. Kellő határozottság, gyors cselekvőkészség és következetesség, munkaszeretet, gondos irányítás, rendszeres ellenőrzés jellemzi még a Lenin Tsz vezetőit. Kapcsolatuk a dolgozókkal jó, bár ily nagy gazdaság esetében a személyes találkozás a központi irányítókkal egyre ritkább. A vezetés nagy erőssége a vezetők tehetségén, rátermettségén túl, annak állandósága. A főbb függetlenített vezetőkben - - pl. elnök, elnökhelyettes, főmezőgazdász, főállattenyésztő, főkönyvelő -- szinte egyáltalán nem volt változás. A vezetés szinte minden tekintetben pozitív volta a Lenin Tsz gazdálkodásának egyik fő erőssége. 3. Az üzemvezetés módszere Az üzemvezetés módszereinek alapja a Lenin Tsz-ben a vezetői munkaterületek határozott elkülönítése. Pontosan meghatározzák, hogy kinek mi a feladata, s ki-ki gazdája saját területének. A gazdaság mindennapi vezetési feladatait — legmagasabb szinten — az elnök az elnökhelyettessel osztja meg az előző fejezetben vázoltak szerint, s ugyanígy a különböző szakembereknek és alacsonyabb beosztású vezetőknek is megvannak a maguk speciális feladatai, így egymást keresztező utasítások szinte ki vannak zárva. Fontos elv még, hogy a különböző szintű vezetők a közbeesők megkerülésével nem intézkedhetnek. Pl. sem az elnök, sem az elnökhelyettes nem adhat közvetlen utasítást a munkacsapat-vezetőknek, vagy pl. a főmezőgazdász az üzemegységvezetők megkerülésével a brigádvezetőknek, az előbbi ugyanis a brigádvezető, az utóbbi pedig az üzemegység-vezető hatásköre. E rendszer betartásának a tsz életében igen nagy jelentősége van, ugyanis biztosítja az egyértelmű vezetést, s ezen keresztül a munka rendjét. Az üzemvezetés módszerei azonban leginkább a termelőmunka folyamatos irányításában bontakoznak ki. A Lenin Tsz-ben nagy gonddal és hozzáértéssel szervezik a mindennapi termelőmunkát. A munkairányítás hosszabb vagy rövidebb időre szólhat, s ennek alapján általában heti, illetve napi munkairányításról beszélhetünk. A növénytermelésben mindkét munkairányítási módot alkalmazták és alkalmazzák a Lenin Tsz-ben. Heti munkairányítást általában hét végén tartanak a felelős vezetők. Elnök, elnökhelyettes, főmezőgazdász és a brigádvezetők — a mezőgazdász szakirányítása mellett — megbeszélik és értékelik a végzett munkát, majd meghatározzák a következő hét munkafeladatait. A munkafeladatok meghatározása vonatkozik a tagok növényápolási munkáira és a gépek és fogatok munkafeladatainak meghatározására egyaránt. A brigádvezetők ezután a feladatokat ismertetik a 183