A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Banner János: Reizner János és a szegedi múzeum

emlékei. A honfoglaló magyarság is korán megszállta ezt a területet

44

; szlávok emlékét őrzi néhány akkor fel nem ismert lelet.

45 Az első falvak már az Árpádok, majd az Anjouk idejéről beszélnek.

46 Nagy vonásokban — sok kiegészíteni valóval — ez a kép bontakozik ki a monográfiából, amelyben hiába keresnők a ma jól ismert kultúrák szerinti kronológiai beosztást. Megjelenése után is folytatta kutató munkáját. Ezek közül a rabéit és óbébait kell külön is kiemelnünk, amelyek bronzkori ismereteink szempontjából nyújtanak rendkívül hasznos útbaigazításokat és ilyen hosszú idő után ma is figyelmet érdedemelnek. Az óbébai temető és szőregi apátság feltárása volt utolsó ásatási munkája. Az előbbinek máig is nagyfontosságú közlése az Archaeológiai Értesítőnek ugyanabban a számában jelent meg, amelyben munkásságának pársoros, rövid, de igen elismerő hangú méltatása már teljes munkaerejében bekövetkezett halála hírét közölte. Ez volt az egyetlen megemlékezés, amely szakember tollából megjelenve, a mának is megmondja, ki volt Reizner János, és mit jelentett, mit ért lankadatlan szorgalmú munkája. „Szeretetteljes gonddal mentett meg mindent, ami fényt derített Szeged múltjára, s így tudásunkat sok becses adattal gazdagította."

47 Talán kiegészíthetnők ezt egyetlen mondattal: Reizner János, a múzeumigazgató, a régész, a történész értékét a maga kora szemszögéből nézve látnunk kell, hogy minden leírt szavának igazságáról meg volt győződve. íróról szólva ennél elismerőbbet aligha lehet mondani. Hogy nem egyszer tévedett, azt csak a mindent mindenkinél jobban tudók vethetik szemére, elfelejtve azt a hatvan esztendőt, amely eltelt utolsó közlése és halála óta, s amelyben nemcsak újabb levéltári és leletanyag áll a kutatók rendelkezésére, de éppen ezek alapján a tudomány is nagy lépéseket tett előre. Sok mindent másképpen lát és a társadalomtudományok egészen más — az ő korában még nem is sejtett — irányban haladnak. Ha ezt észre is vesszük, érdemei a Rómer térképen kiáltó „fehér folt" megszüntetése terén elvitathatatlanok. Szeged őstörténetét ő kísérelte meg először az írott forrásokra alapuló történelemmel kapcsolatba hozni.

48 Az ő kitartó, szívós küzdelmei után megalapított múzeum halála hatvanadik évfordulóján hálával és elismeréssel idézi emlékét, s reméljük, hogy annak maradandó jelet is állít a régi elgondolás szerint. Szeged historikusa és első régésze valóban megérdemli ezt a maradandó emléket is. (1964) Banner János 44 Pörös-dülő, Öthalom, Tömörkény, Bojárhalom, Királyhalom, Oroszlámos, Domaszék, Rabé. 45 Leleteket nem ismer. (Majdan, Tömörkény, Baks.) 46 Csengéié, Kereset, Ötömös, Csórva. — A megállapítások sokszor tévesek. Innen van az egyes korok hiánya is, amit közlései képeiből nem nehéz pótolni. L. a zárjelbe tett neveket. 47 Arch. Ért. 24 (1904) 96. — L. még: Banner János, Régészeti kutatások Szegeden. Dolgozatok 12 (1936) 242—249. 48 Történeti munkásságának értékelése történészre váró feladat, de az egykorú kritika is figyelmet érdemel. Ф%<