A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Tésikné K. Márta: A Dél-Alföld női vászonruhái

vött fehér, ill. színes ,,pertlit" is használtak. Ez nemcsak beszegésre szolgált (1—3. ábra), hanem ennek megkötésével zárták az ing nyakát (4—6. ábra). Gombot sehol sem használtak. Az ujjak hossza 37—43 cm között váltakozik. Ha ebből a vállakat fedő részt leszámítjuk, kb. könyökig érnek. Az ingek egy része igen bőujjú, a többi ezekhez képest szűk. Az alsó szélük ráncolása vagy szabadon hagyása bőségüktől független. Az ujj bőség alul és felül egyenlő, 35—90 cm között váltakozik. Az ujjak felső széle a bemutatott darabok mindegyikén ráncolt, alsó széle nem. A szélétől 2—5 cmnyire keresztben húzódó keskeny hajtás az ujjak összehúzására szolgál. Innen az ujjak alsó varrását egyes darabokon szabadon hagyták (2—3, 5—6. ábra), másokon végig összevarrták (1., 4. ábra). Mindkét változat vegyesen fordul elő az alul ráncolt és ráncolatlan ujjakon is. Az említett hajtásba bujtatott madzag meghúzása után az ujjak szélén, hosszabb-rövidebb dús fodor képződött (6. ábra). A vizsgált ingvállak felénél nincs nyoma annak, hogy pertlivel összehúzták volna az ingujj szélét (1—2, 4. ábra). Tehát ez helyi, az alföldi férfi viselet lobogósujjú és a pásztorok borjúszájú ingéhez közelálló típusra emlékeztet. Ingeinken a derék 39—50 cm hosszú, s bár ezek meghaladják a Csilléry Klára által közöltek 31—41 cm közötti hosszát, azért a derékon kötődő pendelyekbe való bekötésre csak egy részük alkalmas. Az általunk bemutatott női ingeknek — egy kivételével — csak a derekuk lenvászon, ujjaik vékony pamutvászonból, gyolcsból, vagy beszövéssel díszített szádából készültek. A kivételt képező darabunk ujjait lenvászonból szabták, minőségük viszont sokkal finomabb, mint a derékrész (3. ábra). A páhák általában a derékhoz és az ujjakhoz használt vászon minősége között átmenetet képeznek. Ingeink megvarrásánál arra is ügyeltek, hogy a különböző minőségű vásznakhoz megfelelő finomságú fonalat használjanak. Minden darabunk kézzel varrott, öltéseik igen szépek és egyenletesek. Az ép széleket kes kényen egymásra csúsztatták és mindkét oldalon levarrták, a vágott széleket lehajtott varrással erősítették egymáshoz. A ráncolást befoglaló pántot mindkét oldalon beleöltve erősítették fel. A nyakpánton, az oldaleresztékek alá csúsztatott páhacsücskök levarrásánál ún. gépöltést használtak, amelyet többsorosan (az öltésnél a fonalat jól meghúzva) díszítésül is alkalmaztak. A széleket keskenyen behajtva szegő-öltéssel varrták. A továbbiakban tárgyanként a legegyszerűbb formától való eltéréseken kívül a gyűjtés helyét és a méreteket ismertetjük. У. 50. 160. l.ltsz. Hódmezővásárhely (l.ábra). Szabásában, varrásában a legegyszerűbb. Dereka és páhája lenvászonból, ujja gyolcsból készült. Eleje két különálló darabból szabott, amelyet végig összevarrtak, s bár a lehetőség adva volt, az ing mégis hasíték nélküli és nyakánál körben egyenletesen húzót.. Az ujjvégek ráncolásának semmi nyoma. Nyakpántjának felső széle gépöltéssel díszített. Az inghez felhasznált anyagok szélességeit nem sikerült megállapítanunk. Ny(ak)b(őség): 56, d(erék) h(ossz): 39, d(erék)b(őség): 127, u(jja)h(ossza): 38, u(jja)b(őség): 90 cm. 2. 50. 162. 1. ltsz. Hódmezővásárhely (2. ábra). Dereka és páhája durva lenvászon, ujjai vékony pamutvászonból készültek. Az ing eleje hasítéknélküli, nyaka nincs körben húzva, eleje közepén 14 cm szélesen ráncolatlan. Oldaleresztékes, páriájának csücske az oldaltoldás alá csúsztatott, amelynek felső széle két sorban gépöltéssel díszített. Az ujjvégek ráncolására nem utal semmi, de az ujjak összevarrásának 5 cm-es szabadon hagyása itt is dísz. A lenvászon szélessége 63 cm, míg a pamutvászoné 90 cm. Nyb: 61, dh: 41, db: 134, uh: 37, ub: 90 cm. 3. 50. 161. l.ltsz. Hódmezővásárhely (3. ábra). Az ing derekát, páháját és ujjait háromféle minőségű lenvászonból szabták. Eleje hasítéknélküli, nyaka közepén 5 cm sima rész kivételével elejénél és hátánál sűrűbben, az ujjaknál ritkábban 154