A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Gazdapusztai Gyula: Későneolitkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán

alapból egy nagyobb méretű élelemtartó edény töredékeit és néhány kisebb edénytöredéket (mint a VIII. tábla 1, 4, 14) hozott be a múzeumba. E kiszállás, valamint az Á. G. vezetőségének újabb bejelentései alapján került sor az 1956. évi leletmentésre, majd ennek folytatásaképp az 1957. évi ásatásra.

8 A telep teljes feltárásának komoly akadálya nemcsak annak nagy kiterjedése, hanem az is, hogy jó részén ma épületek állnak. Korábban a földbirtokos majorsága, ma az Á. G. üzemegysége van rajta és így feltárásokat csak bizonyos helyeken és a domboldalon lehet végezni. A domb Ny-i oldalának egy részét korábban feltöltés céljaira elhordták és az ásatásra alkalmas terület ezáltal is lényegesen csökkent. 1956-ban négy helyen végeztünk kisebb feltárást, amelyeknek célja egyrészt az 1955-ben megtalált neolitikus lakóház hitelesítése, másrészt a település kiterjedésének a vizsgálata volt. Megállapíthattuk, hogy a domb DK és DNy-i felében két lakórétegű telep és temető van, míg az ÉNy-i részén csupán egy lakóréteget tartalmazott a kutatóárkunk, míg az ÉK-i részen (a domb lábazatánál) húzott árokból pedig már nem kerültek elő leletek. Az 1956. évi ásatás legjelentősebb eredményének tartottuk az összefüggőnek látszó sírmező megtalálását (erről 1. alább) és ezért 1957-ben itt, az ún. tejház mellett végeztünk ásatásokat. Mindezek, valamint a korábbi gyűjtések és ásatás eredményeinek alapján megállapíthattuk, hogy a Czukor-major nagy kiterjedésű őskori telepet és temetőt rejt magában, ahol a későneolitikum emlékei mellett a bronzkor korai és késői szakaszának leletei, koravaskori telepnyomok és szarmatakori temetkezések vannak. Állítólag erről a helyről származik egy iu. XI—XIII. századi bronz Krisztus szobor töredéke is, amely esetleg magyar középkori településre utal. 1. Л későneolitikus telep Mindkét ásatásunk a leletanyagnak viszonylag nagy tömegét hozta felszínre nemcsak kultúrrétegből, hanem objektumokból (házak, hulladékgödrök) is. Ezért úgy gondoljuk, a felesleges ismétlések elkerülése végett, hogy a régészeti anyagot nem az objektumok leírásánál ismertetjük (itt csak utalunk rá), hanem külön, a fazekasság jellegzetességeinek leírásánál. Ezért az anyag tárgyalását két részre osztjuk s csak öszízefoglalóan kerül sor a kerámiai leletek tárgyalására. A) Települési jelenségek A terület különböző pontjain végzett kisebbméretű feltárások elég jó alapot szolgáltattak a rétegviszonyok pontos megállapításához. Úgy látszik, hogy az egész D-i oldalon a neolitikus települési szint két alapvető rétegre osztható, amelyben minden \ alószínűség szerint két építési periódust láthatunk. A rétegviszonyok típusos példáját adhatja az 1957. évi ásatás DK-i falának metszete (1. árok, 5. kép). Mindennek alapján a rétegviszonyokat az alábbiak alapján jellemezhetjük: 1. 0—80 cm — újabb kori bolygatásokkal, beásásokkal kevert, bolygatott talaj, amelyből bronz-, hallstatti- és szarmatakori leletek kerültek elő; 2. 80—180 cm «— későneolitikus települési szint, igen gazdag kultúrréteg, szarmata és őskori temetkezésekkel; 8 Uo. Dolgozatunk fogyatékossága, hogy a feltárás egészéről és a sírmezőről nem közlünk megfelelő összesítő térképet, Ilyennek elkészítésére eddig nem nyílt lehetőség. Terveink szerint, a sorrakerülő hitelesítő ásatás alkalmával készül el a telep eddigi feltárásának pontos térképe és azt, az egész anyagot bemutató tanulmányban pótlólag közölni fogjuk. 23