A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Gazdapusztai Gyula: Későneolitkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán

Korek Józsefnek az alföldi vonaldíszes kultúra megjelenésére vonatkozó megfigyeléseit.

39 Leletanyagunknak a szegvári Tűzkőves halommal való összefüggéseire még nem áll módunkban rámutatni, minthogy e lelőhely teljes publikációja még várat magára.

40 További kapcsolatokat mutatnak a Czukor-major leletei a herpályi halom anyagával is. Itt elsősorban a rétegtani megfigyelések azonosságára kell rámutatnunk. Patay Pál és Korek József ásatásainak eredményeiből tudjuk, hogy a halmon a neolitikus (pontosabban későneolitikus) réteget leégett házak szintje osztotta két részre, csakúgy, mint telepünk esetében.

41 A kerámiában a bütykös és a polichrom festésű kerámia

42 rokon volta kétségtelennek tartható. E körnél maradva, nem kétséges leleteinknek a zsákai anyaggal való kapcsolata sem. A bütykös kerámiának a tiszai típusú fonatmintás áruval való együttes előfordulásáról tanúskodnak a békési Povádzúgból előkerült szórványleletek is.

43 Ugyancsak erőteljes kapcsolatok fűzik leleteinket a Kiss Lajos által közölt kenézlői anyaghoz is. A kenézlői sír

43

/

a edényei formailag nem állnak távol a Czukormajori telep (V. tábla 1—4.) és a sírok (VI. t. 1., 3—4.) kerámiájától. Kevesebb a kapcsolatot tükröző lelet a hódmezővásárhelyi Szakáihátról előkerült neolitikus leletekkel, amelyeket Korek József ugyancsak e körbe sorol.

44 A felsorolt lelőhelyek a szakirodalom megítélése szerint, a hódmezővásárhelyi Kökénydomb kivételévelj a tiszai kultúrának késői válfajához tartoznak, amelyeket lebői, illetve herpályi csoport néven tart számon a kutatás. E csoportoknak, különösen a lebőinek fő jellegzetességei közé sorolható egyrészt a kihajló nyakú, fonatmintás, pohárformájú edények fellépése, másrészt a bütykös kerámia elterjedése. Ez utóbbiról azonban, amint azt az idézett kökénydombi és povádzugi példák is igazolják, meggyőződéssel nem mondhatjuk, hogy a korábbinak tartott (Tiszai I.) telepeken nem terjedt el. Úgy látszik, hogy ez a bütykös kerámia a szűk formakörre korlátozott fonatmintás áru mellett, éppen a java- és későneolitikum alapvető formakincsébe is besorolható. A bütykös kerámia eredetére és idekerülésének útvonalára, sajátságos módon, nem elsősorban az idézett kerámiatípus, hanem egyik sír (6. sír, VI. t. 2.) adhat iránymutatást. A kettős csonkakúpos, behúzott szájú kis edény jó analógiákkal rendelkezik az ószentiváni VIII. lelőhelyen feltárt, ún. bánáti kultúra anyagában,

45 és nem hiányzik a Vajdaság és Szerbia területén elterjedt Vinca-kultúrából sem.

46 Ez utóbbinak leletei között pedig megtalálhatjuk a bütykös kerámia, (elsősorban a durva edények között) változatait is. A banyicai telep anyagában pedig előkerült a VII. t. 39 Korek, J., i. m. 152—153. 40 A Koszta József Múzeum kiállítását és az irodalmi utalásokat figyelembe véve, e telep is a csoport tagja. 41 Korek, J.—Patay, P., FA, VIII. (1956), 33., 11. k. 42 Uo. II. t. 8.; III. t. 1—3., 7. stb. 43 Trogmayer, O., A szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960—62 (Szeged, 1962), XIV. t. 8. 43

/a Kiss, L/, FA, I—II. (Bp. 1939), I. t. 1—3., 7. Telepanyagból: uo. 8—9. 44 Korek, J., i. m., uo. és Ua. szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958—59 (Szeged, 1960), 46—47. Szerzőnek a Czukor-majorban feltárt leletanyaggal kapcsolatos előzetes megállapításait annyiban lehetne pontosabbá tenni, hogy telepünkön a vonaldíszes kerámia kultúrájával való keveredés bizonyítékait eddig nem találtuk meg (1. fentebb a szövegben). 45 L. 28. j. 46 Garasanin, M. V., BRGK 39 (1958), 3. t. 7., Todorovic, I—Cermanovic, A., Banyica — Naszelje Vincanske Kulture (Beograd, 1961), IX. t. 4.; XIII. t. 3—4., 6. 42