A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Gazdapusztai Gyula: Későneolitkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán

korhatározóként használjuk, hiszen leleteink, a hozzájuk hasonló lelőhelyek anyagával összevetve, már közlésük előtt is saját helyet foglaltak el a szakirodalomban.

2

* Ügy gondolom, célszerűnek látszik, ha röviden is, megvizsgálni a Czukor-majorban feltárt település helyzetét a környék jelentősebb hasonló korú lelőhelyeihez viszonyítva. Lelőhelyünkhöz területileg legközelebb állnak a kopáncsi határrészben feltárt neolitkori telepek,

30 amelyek közül, mint legfontosabbal, elsősorban a Kökénydombbal kell összevetnünk leleteinket. Már az első kökény dombi ásatás anyagának tanulmányozása is meggyőzhet arról, hogy a két lelőhelyet számos azonos szál fűzi össze. így a fonatmintás kerámia jelenléte mellett a bütykös kerámia széleskörű elterjedettsége is. Ez utóbbiakról Banner János megjegyzi, hogy ,,. . . az egész telepen mindenütt nagy mennyiségben találtuk a feltűnően fipom iszapolású, fényes, feketére simított edénytöredékeket". A továbbiakban arról ír az ásató, hogy technikájuk azt a „látszatot -keltette'', mintha fiatalabbak lennének, de a durva edényeken is előforduló bütyökdísz, valamint amiatt, hogy „mindenütt a többi anyaggal keverten feküdtek", nincs rá ok, hogy időrendileg szétválassza őket.

31 A bemutatott bütyökdíszes edények formája, a díszítés elhelyezése kétségtelenné teszi a két település kerámiája közötti azonosságot.

32 Kétségtelen, hogy a csőtalpas, sőt az átfúrt csőtalpas tálak is megjelennek a Kökénydombon, s ez utóbbiak lelőhelyünkön még nem ismeretesek. A durva kivitelű, ún. házikerámia még több azonosságot szolgáltathat mindkét lelőhely anyagában (pl. V. t. 6., XII. t. 1-12.).

33 Jelentősebb eltérések: a telepek rétegviszonyai (Kökénydomb egy, a Czukormajor pedig két települési réteggel rendelkezik),

34 a fonatmintás kerámia formái (Kökénydombon eddig még nem került elő kiszélesedő nyakú, pohárformájú edény,

3

"

1 amely viszont a Czukor-majorból jónéhány töredékben ismeretes); a többujjas csontgyűrűk

36 hiánya a Czukor-majorban feltárt temetkezésekben és végül a Kökénydomb települési rétegeiből és sírjaiból a fémleletek hiányoznak. Mint említettük, a szakirodalomban több ízben érintett telepünk kapcsolata a Tápé—Lebőn feltárt hasonló korú lelőhely anyagával. E kérdésben egyetértően nyilatkoztak mind Korek József,

37 mind Trogmayer Ottó.

38 Nem tartjuk szükségesnek fentebb hivatkozott kutatóknak a lebői telepről adott jellemzését megismételni, csupán elégségesnek tartjuk, ha az említett dolgozatokban közölt képanyag mellé, összehasonlításul saját tábláinkat (IV—XII. táblák, 2—4. képek) állítjuk. Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a Czukor-majori telepanyagból, legalábbis az eddig megismertek alapján, teljesen hiányoznak a vonaldíszes kultúra elemei, amelyek világosan mutatják leletanyagunk kronológiai helyzetét, különösen, ha figyelembe vesszük 29 L. Korek, J., Arch. Ért. 85 (1958), 152—153. és Trogmayer, O., i. m. 57. 30 Banner, J., Hódmezővásárhely története. . . „Tiszai kultúra"-lelőhelyek. További irodalmat 1. ott. 31 Banner, J., A kökénydombi neolithkori telep. A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára, II. Szakosztály Közleményei 9. sz. (Szeged, 1931), 41—42. 32 Uo. XV. t. 33 Uo. XV t. 14—16. 34 Pl. uo., VIII. és X. t. 35 Uo. 11. és 4. k. 36 E típus egyik korai (?) változata lehet a XXX. t. 5. edény (uo.), amelynek pereme enyhén kihajlik. 36 Uo. III. t. 1—2. 37 Korek, J., i. m. 152. 38 Trogmayer, O., i. m., uo. 40