A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Gazdapusztai Gyula: Későneolitkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán

1. Tűzhely. Az 1956. évi ásatás 1. felületének Ny-i sarkából 140 cm mélységből került elő. Kerek tapasztott tűzhely volt, amelynek agyaga világosbarnára égett. Formáját tekintve megegyezett az 1. és 2. házakban feltárt tűzhelyekkel, de itt jól kivehető volt a teljes köralak. Átm: 90X95 cm. Közelében hamuréteg volt. Közeléből kerültek elő egy átfúrt agancsnyílhegy és egy agyagból készült „kerékmodell".

12 2. tűzhely. A település ÉNy-i szélén húzott 1956. évi kutatóárokból került elő és a telepen lelt tűzhelyek következő típusát képviseli ez a szabálytalan, ellipszisre emlékeztető alakú, tapasztott szabadtéri tüzelési hely. A tűzhelyet 16 cm vastag hamuréteg borította, ez alatt volt a vörösreégett agyagtapasztás (17 cm vastag), amelybe Abb. 4. kép. 1—3.: a települési rétegből. Cca: 1:3. vízszintesen fektetett bütykös cserepeket (mint X. t. 4.) tapasztottak be. Egy része a kutatóárkon kívül esett, így teljes kibontását nem végezhettük el. Mért H: 93, In. Sz: 65 cm volt. A további tűzhelymaradványok, mint említettük erősen bolygatottak voltak és az első forma mellett a tapasztott peremes tűzhelyek változatait képviselték a rekonstruálás lehetősége nélkül. A telep különböző pontjairól számos hulladékgödör került elő, amelyeknek leírása előtt még azt kell megjegyeznünk, hogy az ásatás alkalmával csak a mélyebben fekvő gödrök pontos alakjáról kaphattunk tájékozódást. A magasabban fekvő gödrök közül csak az 1956. évi 1. számúról mondhatunk bővebbet. Ez az ellipszis alakú hulladékgödör bronzkori volt, anyaga a Maros vidéki korai bronzkor jellegzetes típusait képviselte.

13 A későneolitikus lakótelep rétegeiben legfeljebb 1—1 cserépcsomó árulta el az egykori hulladékgödröt, vagy pedig, mint az 1. házalap esetében az áttört padló- és omladékszint tanúskodott a későbbi beásásról. A mélyebben fekvő hulladékgödrök nagyjából két típusra oszthatók alakjuk szerint. Az egyik csoportba a hengeres, illetve fordított csonkakúphoz közelálló alakúak tartoznak, a másikat pedig az a lépcsős oldalú, nagyobb méretű gödör képviseli, amelyet 1957-ben tártunk fel. A gödrök anyagából a bütyökdíszes kerámia mellett (V. t. 1., 2.), néhány fonatmintás tiszai cserép is előkerült (mint VIII. t. 1—5.). A telep feltárt részéből összesen kilenc hulladékgödröt tartunk nyilván. 12 Bona, I., Act. Arch. Hung. XII. (1960), LXV. t. 16—18. 13 A bronzkori leletek ismertetését a fentebb jelzett összefoglaló tanulmányban végezzük el. 26