A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Gazdapusztai Gyula: Későneolitkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán

KÉSÖNEOLITKORI TELEP ÉS TEMETŐ HÓDMEZÖVÁSÁRHELYGORZSÂN (Előzetes beszámoló az 1956—57. évi ásatásokról) Az alföldi neolitikum kronológiai és ethnikai kérdései a hazai őskorkutatás vitatott és kellőképpen el nem döntött problémáinak sorába tartoznak. A viták megnyugtató módon való lezárásához elsősorban az ásatások, valamint a múzeumi raktárak anyagának kellő módon való megismertetése szükséges, hogy a megoldás lehetőségét a megfelelő tárgyi bizonyítékok bemutatásával biztosítani lehessen. A hódmezővásárhelyi Gorzsán levő Czukor-majorban (Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság, azelőtt Kopáncsi, illetve Levelényi Á. G.) végzett felszíni gyűjtések, ásatások anyaga, úgy gondolom elég sok új probléma felvetésének és talán megoldásának a lehetőségét rejti magában ahhoz, hogy a megfigyelések leírásának, a leletek ismertetésének önálló tanulmányt szenteljünk. Jelen körülmények között, amikor a területen még a legszükségesebb mérvű ásatások megtörténtéről sem számolhatunk be, meg kell elégednünk ennyivel. Közleményünk célja tehát elsősorban az anyag és a területen tett megfigyelések ismertetése. Emellett, az adott lehetőségek határain belül, kísérletet teszünk, hogy a lelőhelyet beillesszük az alföldi nagy neolitikus telepek [Szegvár—Tűzköves,

1 Hódmezővásárhely—Kökény domb,

2 Tápé—Lebő

3 és Csóka (Сока, Jugoszlávia)]

4 rendjébe, s egyúttal megkíséreljük a Czukor-majori leletek időrendjének és kulturális hovatartozásának meghatározását. I A Czukor-major Hódmezővásárhelytől DNy-ra, a város központjától mintegy 15 km-re van, a Tisza atkái szakaszának közelében. Az egykori telephely magas, természetes eredetű domb, amelyet lapos, egykor nyilvánvalóan vízjárásos, mocsaras terület vett körül. A helyi lakosok Földvárnak is nevezik, és e néven ismerteti Szeremley 1 Csalog József (Szentes) ásatása. 2 összefoglaló jellegű ismertetését 1. Banner, J., Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. Első rész. A legrégibb időktől a bronzkor kialakulásáig. (Hmvhely, 1940), a tiszai kultúráról szóló rész. 3 Trogmayer, O., Ásatás Tápé—Lebőn. A szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957), 19—60. További irodalmat 1. ott. 4 Banner, J., Act. Arch. Hung. XII. (Bp. 1960), 1—57. Megjegyezzük, hogy a csókái telepről fennmaradt rétegtani megfigyelések nem olyan értékkel bírók, hogy az anyagot az összehasonlító tipológiai jellegű vizsgálatokon túlmenően egyéb összefüggések megállapítására alkalmasnak tartsuk. Ezért a továbbiakban a csókái anyagot, csak mint összehasonlító, formajelzőt vehetjük figyelembe. 21