A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Marián Miklós: A Közép-Tisza kétéltű és hüllő világa

1. Ha valamelyik hím megszólal, rövidesen hallatja hangját a többi közelében^ tartózkodó hím is. Mintegy fél percig szólnak együttesen, majd hirtelen elhallgatnak. Ez párosodási időn keresztül is késő őszig megfigyelhető. 2. Nagy melegben nem szól, ha azonban ilyen idő után megered az eső, kórus ban brekegnek. (1959. aug. 27-én a vesszősi ártéren fülledt száraz idő volt. Napok óta nem szóltak a leveli békák. E napon pásztás eső haladt át az erdő fölött. Csak mintegy 1 percig hullott egy-egy helyen a csapadék. Állataink úgy szólaltak meg, majd hallgattak el, ahogy áthaladt fölöttünk az eső. Hasonló jelenséget észleltem Algyőn, 1957. szept. 13-án). 3. Hangadással reagálnak néha erős gépi hangokra is. Az erdő fölött alacsonyan elhúzó repülő motorzajra, vagy néha az árvédelmi töltésen elhaladó motorkerékpár bugása is hangadásra készteti őket. A leveli béka az ártéri erdők lombkoronájában élő kártékony rovarok pusztításával hasznot hajt. Lelőhelyei: Tokaj, Tiszapüspöki, Tiszavárkony, Vezseny, Tiszaug, Sasér, Körtvélyes, Algyő, Tápé Szeged. Rana arvalis wolterstorfji FEJÉRVÂRY — Hosszúlábú mocsári béka Az árterek mocsaras területein, majd, ha ezek kiszáradtak, a nedves füves helyeken él. Az élő Tisza ártere környezeti igényeinek nagyon megfelelne, hogy még sincs általánosan elterjedve, ill. hogy csak kis számban található, annak okát a rendszeresen megismétlődő magas árvizekben kell keresnünk. (E kérdésről még részletesen lesz szó.) Egyes helyeken az árterekhez kapcsolódó, s a mentesített területen húzódó levezetőcsatornákban szép számban fordul elő. (Abászdalók). Ugyancsak nagyobb populációi élnek a holtágak környékén (Szajol). Ősszel figyelhető meg legjobban, milyen jól használja ki a környezet adta rejtőzködési lehetőséget. Úgyszólván mindig a lehullott nyárfa levelek avarjában tanyázik, amelynek sárgásbarna színe jól elrejti barna színű testét. Csodálatraméltó az a mimikrizáló készség, amellyel az üldözött mocsári béka elbúlni igyekszik: Hatalmas ugrása után földet érve, gyors mozdulattal csúszik az avar alá. Ott mozdulatlanná mered és ha testének egy része a levelek alól még ki is látszik, nem vehető észre, annyira beleolvad környezetébe. Szemünk elől fél-, egy méter távolságon belül is el tud így tűnni. Aktív életet március végétől november elejéig él. (1960. nov. 5-én, Tápénál még egészen fürgén mozgó példányokat találtam.) Március végén, április elején a kubikok vizében tartózkodik. Párosodását 1958. ápr. 8-án, Vesszősnél figyeltem meg. Az ártéri vizek körüli rovarságot tizedeli. Hasznos állat. Lelőhelyei: Tokaj, Tiszaderzs, Abádszalók (holtág), Szajol (holtág), Tiszaug, Tőserdő, Körtvélyes (holtág), Porgány, Tápé. Rana dalmatina BONAPARTE — Erdei béka Ez a békafaj a legritkább a Tisza árterén. Lelőhelyei a középső szakasz mentén szétszórtak. Az ártéri ligeterdő magasabban fekvő részein él, ahol a talaj már nem mocsaras. A régi kubikgödrök között meghagyott hátak ezek, melyeken sűrű fű nő. 217